A Nõk Lapja Cafe és a Hewitt felmérése szerint leginkább attól jó egy munkahely a nõk számára, ha tartalmas, önmegvalósításra lehetõséget adó munkát kínál az ott dolgozóknak.
Az elmúlt 15 év történései, a rendszerváltás, a piacgazdaságra való áttérés és a nők foglalkoztatottságának visszaesése alaposan átformálták a magyar lakosság vélekedését a nők munkaerőpiaci szerepvállalásáról. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nők a gyakorlatban egyenrangúak lennének a férfiakkal – ma Magyarországon (részletes adatok csak 1998-ból állnak rendelkezésre) a nők átlagkeresete 20%-kal marad el a férfiak átlagkeresetétől. Ha azonban a magas képzettséget kívánó szellemi munkát végzők átlagkeresetét nézzük, ott a férfiak 35%-kal keresnek többet a nőknél.
A nők számára legfontosabb tényezők egy munkahelyen: |
1. A munka legyen értelmes, adjon lehetőséget az önmegvalósításra
2. A képességeknek megfelelő feladatokat adjanak a dolgozóknak
3. Kellő mértékű visszajelzést, erkölcsi elismerést nyújtsanak az elvégzett munkáról |
Felmérésünk ugyanakkor igazolta a társadalomkutatók vélekedését, miszerint a 24-32 éves, magas iskolai végzettséggel rendelkező, szellemi munkát végző városi nők egyre fontosabbnak tartják, hogy tudásuk a munkaerőpiacon érvényesüljön. A kilencvenes évek óta egyre nagyobb számban jelenik meg a munkaerőpiacon egy fiatal, ambiciózus női csapat, akik a férfiakéhoz hasonló karriert szeretnének befutni, sok esetben azonban még csak versenyhelyzetbe sem kerülnek férfitársaikkal. A dolog érdekessége, hogy Magyarországon a nők magasabb végzettségűek, ennek ellenére sokkal kevesebb a vezető beosztású nő, mint a férfi, jelesül feleannyi.
Bár a társadalmi közvélekedés szerint a nőknek a háztartás és gyereknevelés megfelelő önmegvalósítási lehetőséget kínál,
a válaszadó nők véleménye szerint az önmegvalósítás terepe elsősorban a munkahely.
A válaszadók szerint a legfontosabb szempont a munkahely megítélésében, hogy a munka értelmes legyen, a képességeknek megfelelő feladatokat adjanak a dolgozóknak, valamint kellő mértékű visszajelzést, erkölcsi elismerést nyújtsanak az elvégzett munkáról. A válaszadók külön kiemlték, hogy az erkölcsi elismerés, a jó munka megbecsülése – és nem elsősorban az anyagiak szintjén – erősen hatással van arra, hogy egy nő új munkát keres, vagy hosszútávon jelenlegi munkahelyénél tervezi jövőjét.
Tudjuk, hogy férfiak és nők munkajövedelmét összehasonlítva még azonos kategóriákon belül is jelentős különbségeket találunk a férfiak javára, és azt is, hogy karriert nők tömegesen legfeljebb az elnőiesedett szakmákban érhetnek el, tehát lehetnek iskolaigazgatók, bankfiókvezetők vagy éppen a szolgáltató vagy szociális szakma különböző közép- és felsőszintű vezetői, de ezek a karrierek nem világraszólók, nem presztízsdúsak, csendben a háttérben maradnak női képviselőikkel együtt.
Ebből következően a válaszadók egyharmada látja egyértelműen munkája értelmét, illetve azt, hogy ez lehetőséget ad önmaga megvalósítására, de ugyanennyien egyáltalán nem látják ennek lehetőségét, holott kifejezetten erre vágynának.
Fontos szempont, hogy a képességeknek megfelelő munkát végezhessenek a nők, és ne pedig végzettségük, képességeik, kompetenciáik “elherdálásával”, egy alacsonyabb rendű munkakörben tevékenykedjenek
– a számok azt mutatják, hogy minden harmadik nő mégis ezt érzi!
Cikksorozatunk jövő pénteken megjelenő utolsó részében – reprezentálva az eddig elhangzottakat – rövid interjút olvashattok három, egymástól eltérő, de tipikusnak tekinthető karrier-életutat bejáró nővel.