A legjobb munkahely – netes szemmel

Munkahely-választási szempontok

1. Magasabb fizetés és juttatás (29,1%) 2. Tartalmasabb, kihívóbb munkafeladatok (23,5%) 3. Több idő a magánéletre (21,0%) 4. Biztonságos álláslehetőség (20,1%) 5. Magasabb beosztás, karrierlehetőség (16,1%) 6. Jó kapcsolat a kollégákkal, munkatársakkal (15,8%) 7. Neves és elismert cég (15,0%) 8. Jó munkakörnyezet és technikai felszereltség (14,0%)

Idén már negyedik alkalommal szállhattak ringbe a magyar vállalatok a „legjobb munkahely” címért. A Figyelő Hewitt Legjobb Munkahely-felmérést kísérte az az online kérdőív, melynek segítségével a FigyelőNet olvasói is elmondhatták véleményüket, szerintük milyen az „ideális” munkahely, és jelenlegi vállalatuk mennyiben felel meg ennek az képnek.

(A Figyelő Hewitt Legjobb Munkahely-felmérés eredményeiről, Magyarország tíz legjobb munkahelyének listáját és a részleteket a Figyelő november 4-ei számában olvashatnak az érdeklődők.)


Vállalati felmérés

Idén több mint kétezer olvasó válasza alapján derült ki, a netezők milyen szempontok szerint választanak munkahelyet, valamint hogy melyek az „irigyelt” ágazatok. A bank és biztosítási, illetve az IT/Telecom szektort, úgy tűnik, lehetetlen letaszítani a csúcsról, habár a dobogó legfelső fokát évente cserélgetik egymás közt. Annak ellenére, hogy ezúttal a pénzügyi szféra az aranyérmes, a „legjobb vállalatok” közt mégis a nagy vetélytárs, az IT/Telecom iparág vállalatai szerepelnek nagyobb számban.

A netezők szerint pedig a legjobb magyar munkahelyeksorrendben a következőek: T-Moblie (34 százalék), Mol Rt. (22 százalék), OTP (18 százalék), Matáv Rt. (12 százalék) és a Vodaevone (12 százalék).

A gyenge pontok





Az alkalmazottaknak nyújtott karrierlehetőségek hiánya a magyar vállalatok régi problémája. Akárcsak tavaly, idén is majdnem minden második válaszadó elégedetlen ezzel a területtel. A fizetések elvégzett munkához viszonyított aránya és a béren kívüli juttatások megítélése is a problémás területek közé tartozik, az elégedetlenek aránya 40 százalék körüli. Biztató viszont, hogy bérüket kollégáik jövedelméhez, illetve más elhelyezkedési lehetőségeikhez viszonyítva már kevesebben látják ilyen sötéten a helyzetet.


Nagy vagy közepes? – a gyakorlatban a multik a nyerők

A trend, amely már tavaly is éreztette hatását, tovább erősítette a 20-100 embert foglalkoztató, közepes méretű vállalatok népszerűségi listán elfoglalt helyét. Idén már a válaszadók 45 százaléka gondolta úgy, hogy dolgozói létszám szempontjából nem a végleteket jelentő kisvállalatok vagy a vállalatóriások a legjobbak, hanem a kettő közti átmenetet képező „emberléptékű”, ámde mégis kellő gazdasági súlyú cégek.

Annak ellenére azonban, hogy az eredmények alapján a közepes méretű cégek a listavezetők, az elégedettségi területek zöméről mégis a nagyvállalatok alkalmazottai vannak a legjobb véleménnyel. A multik még egyik tavalyi nagy hátrányukból – a felsővezetés megítéléséből – is előnyt kovácsoltak, de aki „önmegvalósításra” vágyik, az továbbra se náluk kopogtasson. A közepes méretű vállalatok azok, amelyeknél a dolgozók fele maradéktalanul elégedett hatásköre kiterjedtségével, és munkájuk értelmét is ők látják leginkább. A kisvállalatok erősségét pedig az érdekes és kihívó munkafeladatok jelentik.

Minden második válaszadó az EU-nál dolgozna

Az Európai Unió (EU) mint munkáltató továbbra is vonzó alternatívát jelent mind az állami, mind pedig a versenyszféra szervezeteinél való elhelyezkedéshez képest, bár tavaly óta érezhetően vesztett népszerűségéből – a privát szektorban működő vállalatok javára.

Mely iparágban dolgozna? 1. Bank és biztosítás 28,9% 2. IT/Telecom 17,8% 3. Szolgáltatás 15,9% 4. Kereskedelem 8,0% 5. Gyógyszeripar 6,9% 6. Tanácsadás 6,6% 7. Termelés 4,6% 8. Energia 3,8% 9. Szállítmányozás 3,4% 10. Nyomda 1,8% 11. FMCG 1,3% 12. Élelmiszeripar 1,0%

Az EU azonban nemcsak magyarországi szervezetei révén jelenik meg potenciális munkahelyként, hiszen a kérdőívet kitöltők 46 százaléka – közel minden második válaszadó – szívesen vállalna munkát az EU más tagországaiban. Különösen érdekes ez az eredmény annak fényében, hogy a magyar munkavállalók jellemzően nem „mobilak”, és az is meglepő, hogy nem a felső-, illetve középvezetőkre jellemző leginkább ez az attitűd, hanem a munkatársi beosztásban dolgozókra, akiknek több mint fele élne szívesen az EU adta munkalehetőségekkel az országhatárokon kívül is.

Az unió fő vonzereje feltehetően továbbra is a magasabb bér. A válaszadók szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a csatlakozást követően jelentős változások történnének a magyar munkaerőpiacon, mint például a bérszint 1-2 éven belüli érezhető növekedése. A kérdőív kitöltőinek csupán 18 százaléka táplál ilyen reményeket. Emellett viszont minden második válaszadó meg van győződve arról, hogy az EU más országaiban jobb dolgozni, mint itthon, ők készek is „szerencsét próbálni”.

Növekvő elégedettség, csökkenő bizonytalanság

A FigyelőNet eredményei szerint, ha kis mértékben is, de az elmúlt egy év alatt szélesedett az elégedett munkavállalók tábora. Idén 42 százalékot tesznek ki a kérdőív kitöltői között (tavaly ez az arány 35 százalék volt).

Emellett azonban csökkent azok száma, akik „inkább elégedettnek” vallották magukat: 27 százalékról 23 százalékra. Vagyis az eredmények arra utalnak, hogy ez a létszámnövekedés a bizonytalanság csökkenésének az eredménye.

Ha kíváncsi vagy arra, hogy a nők szerint melyek Magyarország legjobb munkahelyei, látogass el a ide, ahol szintén egy online felmérés keretében mondhatták el az olvasók a véleményüket.