Divatdiéták és a valóság

Héder Éva | 2005. Január 10.
Amióta nõ él a földön, azóta küzd az emberiség az elraktározott zsírpárnácskák eltüntetésével. Alig akad olyan példánya a szebbik nemnek, aki soha nem kísérletezett még valamelyik felkapott diétával





Nem árt viszont, ha nem mindig dőlünk be a csodálatos módszereknek. A táplálkozástudomány több mint száz halálesetet tulajdonít számos csodamódszernek.

A fogyókúrázók előfutára Ferenc József felesége, Erzsébet volt, aki állandó koplalásával nők tucatjait vette rá a táplálékbevitel drasztikus
csökkentésére. Az 1920-as évek táján a karcsúsodni vágyók egy

bélféregpetét
tartalmazó pasztillával fertőzték meg magukat. A bélféreg a bélrendszerükben megtapadva féreggé fejlődött, növekedni és szaporodni kezdett, és gyakorlatilag elette gazdája elől az ételt. Maria Callas, a híres operaénekes is ezzel a módszerrel fogyott 28 kilogrammot. Igen ám, de a férget később csak nagyon körülményesen lehetett eltávolítani. Közel ötven ember halt meg a féreg okozta betegségek következtében. A férgek után a mesterséges szerek jöttek divatba, először a hashajtók, később pedig az anyagcsere-gyorsítók. A kettő közül ez utóbbi volt a veszélyesebb. Az USA-ban a huszas években bevezettek egy kémiai anyagot,

a DNTP-t,
amely több tucat embernél vakságot, süketséget eredményezett, sokszor pedig halált. (A hashajtók „csupán” függőséget okoznak, és megszüntetik természetes bélürítési reflexeinket.) Később az amfetamin-származékokat tartalmazó tablettákat kezdték dicsőíteni. Az egyik „legsikeresebb”, hazánkban már betiltott fogyasztószer, a Gracidin ezeknek a tablettáknak ükunokája volt. A Gracidinhez kábítószertartalma miatt többen hozzászoktak.


Szintén a húszas években tört utat magának a Cambridge-diéta,
amely gyakorlatiag csak folyadékbevitelt engedélyezett, napi 320 kalória
értékben. A mai orvostudomány szerint a napi 1200-nál kevesebb kalóriát
tartalmazó étrendek csak kórházi körülmények között megengedettek, ezért egyáltalán nem kell csodálkoznunk azon, hogy ez a diéta is szedte
áldozatait: harminc fogyókúrázó halt éhen ennek a módszernek köszönhetően.






Ám Amerika nem tanult az esetből. Nem sokkal később útjára indította a nullkalóriás-kúrát,
amely még ennél is kevesebb kalóriát engedélyezett. Az éhezésbe többen is belehaltak. A napi 1000 kalóriánál kevesebb energiát tartalmazó étrendek egyébként ioneltolódást hozhatnak létre a szervezetben, ami súlyos szívritmuszavarokat okozhat.
Exit mobile version