Szakmaválasztás, minden este nyolctól

M.Zs.J. | 2005. Január 21.
A mai fiatalok pályaválasztásában nagy jelentõségû a népszerû tévésorozatok szereplõinek foglalkozása. A szappanoperák - a szülõi iránymutatás mellett - a továbbtanulást is befolyásolják.




Manapság minden magyar fiatal építkezési vállalkozó akarna lenni, ha a népszerű sorozatban szereplő Berényi Miklós a példaképe, és ha a belga kommunikációkutató, Kathleen Beullens vizsgálatainak eredménye hazánkban is helytálló. A leuveni egyetem tanára 350 diák esetében vizsgálta meg a tévénézési szokások és a pályaválasztás összefüggéseit.

Mindenesetre az biztosan igaz, hogy Magyarországon a pályaválasztási tanácsadás igénybevételi lehetősége annyira szűkös, és a szülők gyakran annyira tájékozatlanok, hogy a magyar fiatalok sok esetben csak néhány szakmát látnak maguk előtt. Tovább tanulási szándékaik ennek megfelelően alakulnak: a legtöbben mérnökök, közgazdászok vagy jogászok szeretnének lenni.






 Célzott sorozatok?

A televíziós sorozatok témaválasztása kihat az egyetemek és főiskolák életére. Miután egy belsőépítészről szóló sorozat befutott, a belga főiskolákon megugrott a belsőépítész szakra jelentkezők száma. Ha a De para’s sorozat nem lenne, feltehetőn szintén kevés belga fiatalnak jutna eszébe, hogy ejtőernyős legyen. Az egyes szakok népszerűsítésére és így a hiányszakmák pótlására ezek szerint a legjobb eszköz egy sorozat elkészíttetése. Mindenféle egyéb népszerűsítő eszköz és csatorna helyett a rektoroknak vagy a kormányzatnak csak megbízást kellene adniuk valamelyik televíziós csatornának a jelen vagy a jövő hiányszakmáiról szóló szappanoperák elkészítésére. Az új sorozatok főhősei biofizikusok, mikrobiológusok, hegesztők lennének…


Ami épp a tévében fut

Minél rendszeresebb nézői egy televíziós sorozatnak a fiatalok, annál pozitívabb kép alakul ki bennük a szereplők szakmájáról, ami erősen befolyásolja őket pályaválasztásuk során – állítja vizsgálatainak eredményeire hivatkozva a belga kommunikációkutató. Az adatok felvételekor éppen két szappanopera döntött nézettségi csúcsokat Belgiumban, ezért a fiatalok többsége állatorvos és szülésznő akart lenni.

A kitalált történetek azonban csak ideig-óráig befolyásolják a tizenéveseket, hiszen maguk is tudják, elképzelt emberek idealizált életéről van szó. Az ilyen jellegű sorozatok hatása inkább átmeneti. A szülők, barátok és tanárok józan tanácsai hamar feledtetik a szenvedélyekkel és fordulatokkal teli fantáziavilágot.

A dokumentum jellegű sorozatok azonban már valóban döntő hatással lehetnek a fiatalok pályaorientációjára. Az ejtőernyősök életét bemutató De para’s című, szintén nagyon népszerű belga tévéműsor miatt sok tizenéves megismerhette a katonás és fegyelmezett életmódot. Mivel ezek a „szappanoperák” valóságos emberek hétköznapjait mutatják be, a gyerekek számára olyan szakma és életpálya válhat vonzóvá, amelyet választva a televízióban látottakhoz hasonló életet élhetnek. A képernyőn csodált világnak maguk is részesei lehetnek, ha keményen dolgoznak érte. Reális vágyaik megvalósításától még a szülők is nehezen tudják eltéríteni őket.





Itthon más szűkíti a kört


Magyarországon nem a televíziós sorozatok miatt uralják bizonyos szakmák a fiatalok magukról alkotott jövőképét. Szilágyi Klára, a gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezetője, a pályaválasztási tanácsadás szakértője szerint a tizenéveseket leginkább szüleik véleménye befolyásolja, akik szívesen adnának olyan diplomát gyermekeik kezébe, amely biztonságot jelent. A többség elképzelése szerint ilyen a közgazdásági, a mérnöki, vagy a jogi diploma. A közhiedelemnek ellentmondanak a tények: az ezeken az egyetemeken végző friss diplomás hallgatók ma már csak 5-8 hónapos álláskeresés után tudnak elhelyezkedni. Ennek ellenére sem csökken az ilyen képzések népszerűsége, az el nem hivatott fiatalok is tömegével igyekeznek bejutni a műszaki, a közgáz vagy a jogi egyetemekre.





A téves közhiedelmeket a pályaválasztási tanácsadói hálózat kiépítése oszlathatná el. A közoktatási törvény mostohagyermeke azonban a szűkös kapacitások miatt jelenleg csak a hátrányos helyzetűek vagy olyan fiatalok számára elérhető, akiknek szülei nemcsak, hogy tudnak erről a lehetőségről, de ismerősök révén be is juttatják gyermeküket a tanácsadókhoz. Pedig Magyarországon a hetvenes években még Nyugat-Európához képest is fejlett és kifejezetten jónak mondható volt a pályaválasztási tanácsadói szolgálat: fénykorában a magyar fiatalok 5-7 százalékához ért el ez a lehetőség. A szolgáltatásra nagy szükség lenne, hiszen a jogász, a közgazdász és a mérnöki pálya mellett még további húszezer szakma közül válogathatnának a tizenévesek – ha egyáltalán tudnának róluk.
Exit mobile version