A munkaszerzõdés

Ne gondoljuk semmiképp, hogy a munkaszerződések sablon dokumentumok, és hogy feltétel nélkül bármikor, bármit el kell fogadnunk. 

Nézzük, melyek azok az elemek, amelyeknek mindenképpen szerepelniük kell a dokumentumban.

A munkaszerződés alanyai

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melynek két alanya van, a munkáltató és a munkavállaló. Munkavállalóként az a természetes személy létesíthet munkaviszonyt, aki betöltötte a tizenhatodik életévét. Munkáltató bármely jogalany lehet: természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (pl. közkereseti társaság, betéti társaság).

Kötelező elemek

• Írásbeliség • Felek neve • Munkavégzés helye • Munkabér (személyi alapbér) • Munkakör

A munkaszerződés kötelező elemei

1. Írásbeliség: Ez az egyetlen formai követelmény. A munkaszerződést mindig írásba kell foglalni, erről a munkáltató köteles gondoskodni. SMS-ben, e-mailben, táviratban megkötött munkaszerződés érvénytelen. Az írásos munkaszerződés elmaradása miatt érvénytelenségi okra csak a munkavállaló hivatkozhat, de ő is csak a munkába állást követő harminc napon belül.

2. A felek neve: Természetes személy kizárólag a saját nevében köthet munkaszerződést, és csak a személyi igazolványában szereplő néven. Tehát például Dr. Sárszeghy Eduárd nem köthet érvényes munkaszerződést Báró sárszegi Dr. Sárszeghy Eduárd, Alsó- és Felső Sárszeg örökös ura néven.





3. A munkakör: A munkakör a munkavállaló által ellátandó feladatok összességét jelenti. Ennek rögzítése történhet összefoglaló módon (pl. cipőfelsőrész-készítő), vagy részletesen. Ami nincs benne a munkaszerződésben vagy a mellékletként csatolt részletes munkaköri leírásban, arra a munkavállaló csak ideiglenesen kötelezhető, de kizárólag abban az esetben, ha ez nem okoz neki aránytalan sérelmet vagy hátrányt. Például egy cipőfelsőrész-készítőt nem foglalkoztathatnak cipőbolti eladóként.

4. A munkavállaló személyi alapbére: A személyi alapbért időbérben kell meghatározni. A meghatározásnak csupán egyetlen törvényi korlátja van: a személyi alapbér nem lehet kevesebb, mint a kormány által jogszabályban meghatározott minimálbér összege (ez utóbbi 2005. január 1-jétől bruttó 57.500 Ft/hó 8 órás foglalkoztatás esetén). Ebből következően a személyi alapbért a forinton kívül más pénznemben is meg lehet határozni (pl. kuvaiti dínár). Pénzre átváltható eszköz is megengedett (pl. havi két teve), ha annak értéke bizonyíthatóan a minimálbér felett van.
Az egyéb támogatásokra, jutalomra, prémiumra külön megállapodásban lehet kitérni. A nagyobb cégek a kollektív szerződésben részletesen rendelkeznek az olyan egyéb juttatásokról, mint a ruhapénz, az utazási hozzájárulás, a vállalati kölcsön és hasonlók.

5. A munkavégzés helye: Az a hely, ahol a munkavállaló a munkáját végzi. A munkáltató köteles biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. A munkavégzés helye lehet egy földrajzilag meghatározott hely (pl. Északi sark), de lehet több kihelyezett hely is, sőt gyakori a “munkavégzés helye: változó”, megjelölés is.

Járulékos elemek

• Munkaidő (ha eltérnek a törvényben szabályozottól) • Ki a munkáltatói jogok gyakorlója? • Szabadság kiadása • Próbaidő • Felmondási idő • Titoktartási kötelezettség • Személyi felelősség • Egyéb juttatások • Másodállás tilalma • Versenytársnál való elhelyezkedés tilalma • Minden egyéb fontos kérdés

A munkaszerződés lehetséges elemei

A felek bármely kérdésben megállapodhatnak, amely nem jogellenes. Adott esetben azt is kiköthetik, hogy a munkavállalónak ebéd után joga van másfél óra alvásra, amit a munkáltató által felszerelt függőágyban tölthet el. A munkavállaló azonban munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja. Például nem egyezhet bele, hogy a főnökével egy függőágyban kelljen aludnia délután. Fontosabb kérdések: munkáltatói jogok gyakorlójának megnevezése, a szabadság kiadása, a próbaidő, a felmondási idő, titoktartási kötelezettség, személyi felelősség, béren kívüli juttatások, másodállás tilalma, versenytársnál való elhelyezkedés tilalma.

A munkaszerződés módosítása

A munkaszerződést – mint minden más szerződést – csak közös megegyezéssel (írásba foglalt egyetértés!) lehet módosítani, melynek során a munkaszerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 

Speciális esetekben a törvény erejénél fogva kell módosítani a szerződést, így ha a munkavállaló a munkából való távollét után (pl. sorkatonai vagy polgári szolgálat, a gyermek vagy közeli hozzátartozó ápolása, gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság) újból munkába áll, akkor az időközben megtörtént bérfejlesztésnek megfelelő munkabért neki is biztosítani kell.

A munkáltató által “felajánlott” szerződésmódosításnak (pl. más munkakörbe való áthelyezés) a munkavállaló részéről történő elutasítása sem rendes, sem rendkívüli felmondásra nem jogosítja a munkáltatót.