A rendszerváltás idején idénymunkákkal kezdődött a Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyeiek “átjárása” a határ túloldalára, Ausztriába. A szőlőműveléssel, szüreteléssel, egyéb mezőgazdasági munkákkal jól lehetett keresni. Akkoriban pl. egy pedagógus egy hétvégén közel a magyarországi fizetését tudta megkeresni, akkor még schillingben. Az osztrák gazdák is jól jártak, hiszen a magyarok szorgalmas és olcsó munkaerőnek számítottak.
Egy autóban
A csatlakozás után |
Egyre többen indultak tehát a határ túloldalára takarítónői, bejárónői munkát keresve. Magyarországról a határ felé bizonyos napokon reggel zsúfolt autók vették az irányt, egy-egy autóban többen, ismerősök utaztak át dolgozni a környező osztrák falvakba, városokba. Az első hivatalosnak mondott munkavállalók akkor jelentek meg Ausztriában, amikor a magyarok is többet mentek át vásárolni a sógorokhoz. A vendéglátásban nem is kellett a magyar vendégekre számítani, hiszen a magyar pincérek, szakácsok, németül beszélnek, jól képzettek és a mai napig olcsóbbak osztrák kollegáiknál, ezért keresettek.
Hitel kintről
Manapság a határ melletti benzinkutaknál, nagyobb áruházakban mindenhol dolgoznak magyarok. Házaspárok is keresik kint a boldogulást, nem ritka az, hogy a hazai lakásvásárláshoz osztrák banktól veszik fel a hitelt. Nemcsak anyagilag járnak jobban, hanem az eljárás is jóval egyszerűbb és gyorsabb, mint itthon, igaz, a törlesztés idejére biztos munkával kell rendelkezni.
Valamit valamiért
A külföldi munkavállalás ugyanakkor nem csak a teljes anyagi jólétről szól. Egy Ausztriában dolgozó szakács például a hét minden napján tíz órától áll munkába, zárásig, azaz este tízig dolgozik hétvégén is, és hétköznap kap cserébe szabadnapot. Otthonról tehát naponta elindul reggel nyolckor, éjjel 11 körül ér haza, családi programokat szinte lehetetlen szervezni. Sokan úgy tervezik, hogy a felvett hitelek visszafizetése után azonnal itthon keresnek munkát, és a “normális” életet választják.
Bérek és álmok
Az Európai Uniós csatlakozás után már szinte lehetetlen feketén elhelyezkedni, ahhoz, hogy valaki Ausztriában dolgozhasson, munkavállalói engedély kell. Ennek hiányában vaskos bírság (40-50 ezer ) fizetése fenyegeti a munkavállalót is. A fizetésekről nyilatkozva minden Ausztriában dolgozó azt hangsúlyozza, hogy sohasem kap annyit, amennyit a vele azonos munkakörben dolgozó osztrák kollegája kap. Vannak munkahelyek is, ahova külföldiként (magyarként) nem lehet bejutni. Ilyen például a “nyugisnak” számító autópálya-felügyelői pozíció, amely nem jár túlságosan megerőltető, stresszes feladattal, viszont minimum havi 2000 eurót hoz, ugyanakkor kizárólag a hazai (osztrák) munkavállalók tudnak itt elhelyezkedni.
A magyaroknál is “rosszabb” munkákat a jugoszláv és török munkavállalók kapnak, ők dolgoznak például a takarítóvállalatoknál is, nem túl magas órabérért (5-6 ). Aki jobb munkát és jobb fizetést szeretne, az a határ mellől beljebb keres, pl. nagyon sok magyar Salzburgot és Tirolt választja.
| Munka | Bér (tájékoztató adatok!) |
| Szakács | 1100-1200 |
| Pincér | 700-800 + borravaló |
| Benzinkutas | 1000-1100 + borravaló |
Az Ausztriában dolgozó magyar nők
A nők elsősorban a vendéglátásban helyezkedtek el Ausztriában, ugyanakkor nagyon sokan “járnak át” takarítani, háztartást vezetni hetente egy napra,vagy csak egy délutánra. Ők munkavállalási engedély nélkül, amolyan “családi segítség” címén dolgoznak háznál. Nem kevés közöttük a jól képzett szakember, vagyis diplomás értelmiségiek. Odakint keresettek a masszőrök, pedikűrösök is, ők előre bejáratott “menetrend” szerint keresik fel otthonukban kuncsaftjaikat a hét, illetve a hónap egy előre megbeszélt, meghatározott napján.
Biztosítottan
A kint munkavállalási engedéllyel dolgozók bejelentett állásban vannak, vagyis biztosítottak, megilleti őket (Ausztriában és itthon is) az orvosi ellátás és a nyugdíj. Sőt, ha valamelyik szülő ausztriai munkavállaló, akkor akár kint is igényelheti a családi pótlékot, ami egy gyermek esetében 150 , és a gyermek növekedésével az iskoláztatási költségek miatt emelkedik.