A víz áldásai

nlc | 2005. Május 06.
Aki egy fárasztó nap után elmerül az illatos, forró vízben, vagy felfrissíti tagjait a hûvös zuhany alatt, az voltaképpen megtapasztalja a balneoterápia lényegét. A gyógyhatású kezelések ennél persze jóval összetettebbek. Népszerûségük azonban vitathatatlan: a fürdõkúrák reneszánszát éljük.

A balneoterápiát igazoltan jó eredményekkel alkalmazzák a különféle mozgásszervi bántalmak, elsősorban degeneratív ízületi és gerincproblémák, valamint krónikus reumás, nőgyógyászati, keringési betegségek esetében. Jó esélyekkel javítja az asztmával, idült hörghuruttal és a pikkelysömörrel küzdő betegek állapotát is.
– Csodák nincsenek – állítja a Hévízen praktizáló dr. Palotai Zoltán belgyógyász, reumatológus főorvos. – A balneoterápia során a természet energiáit igénybe véve egyfajta biológiai stimuluson alapuló tüneti kezelést végzünk, amelytől a már kialakult anatómiai elváltozások természetesen nem múlnak el. Viszont csillapítani lehet a beteg fájdalmait, javíthatunk a mozgáskészségén, és ezzel együtt az életminőségén is.
Az elmúlt évtizedekben a gyógyfürdők látogatása egyfajta önálló családi programmá vált. Az unokák elhancúroznak a strandmedencében, a nagyszülők órákig ücsörögnek a gyógyvízben. A kívánt állapotjavulás azonban gyakran elmarad, vagy épp az ellenkezőjére fordul. A víz hőfoka, ásványianyag-tartalma, a benne töltött idő ugyanis eltérő hatással lehet a különféle egészségügyi problémákra. A különböző fürdőkúráknak is vannak ellenjavallatai, ezért fontos az előzetes orvosi vizsgálat, mely alapja a megfelelő terápiás tervnek és kezelésnek. A balneoterápiás gyógymódoknak csak kúraszerűen van értelmük. A gyógyhatás nincs párhuzamban a vízben töltött idővel. A betegek naponta általában húsz-negyven percet töltenek fürdőzéssel, ami sem éhgyomorral, sem pedig teli gyomorral nem ajánlatos. Utána célszerű egy-két óra pihenőt tartani. Számolni kell a kúra negyedik-ötödik napján jelentkező „fürdőreakció” jelenségével, amelynek következtében átmeneti állapotromlás, fájdalomfokozódás léphet fel. Ezek a tünetek azonban hamarosan maguktól megszűnnek.
Tudta?
* Amikor borogatásként úgynevezett „priznicet” teszünk forró testünkre, voltaképpen a gyógymód névadóját emlegetjük. Vincent Priessnitz, aki hitt a víz csodálatos gyógyerejében, a 19. század elején kúrálta betegeit hidroterápiával.
* A súlyfürdő a maga nemében magyar „találmány”, ma is használatos módszerét egy hévízi orvos, dr. Moll Károly dolgozta ki.
Hol, mit kúrálnak?
Különböző helyeken más-más betegségek enyhítésére, gyógyítására alkalmasak a gyógyfürdők.
Budapest: Gellért, Lukács, Király, Rudas, Széchenyi Gyógyfürdő: kopásos jellegű ízületi és gerincbántalmak, krónikus ízületi gyulladás, idegzsába, érszűkület, asztma, idült hörghurut, emésztési bántalmak.
Bük: mozgásszervi és emésztési zavarok, csontritkulás, nőgyógyászati, illetve urológiai gyulladások.
Hajdúszoboszló, a reumások Mekkája: sorvadásos és gyulladásos betegségek, magas vérnyomás, terméketlenség.
Harkány, Mezőkövesd, Parád: idült pikkelysömör, mozgásszervi panaszok.
Hévíz, Balf: sorvadásos gerinc- és végtagízületi betegségek, mészhiány.
Gyula: mozgásszervi megbetegedések, helyi idegbántalmak, gyulladásos nőgyógyászati panaszok.
Sárvár: urológiai, nőgyógyászati gyulladások, mozgásszervi problémák; műtéti utókezelés.
Zalakaros: izomgörcs, rossz keringés.

Exit mobile version