A napszúrás kialakulásának pontos okait még nem ismerik az orvosok, van viszont néhány olyan tényező, amely bizonyítottan szerepet játszik benne: a folyamatos, éjjel-nappali erős hőhatás, a hőmérséklethez képest túlzott mértékű öltözék viselése, a nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása, a megerőltető mozgás (pláne, ha a testi erőnlét nem túl jó), és esetenként főleg olyan gyógyszerek, amelyek vizelethajtó hatásúak.
Hogy napszúrást kapott-e valaki, könnyen megállapítható, hiszen jól felismerhető tüneteket produkál, s persze a nyári időszakban fordul elő leggyakrabban. A betegség lényege az, hogy a szervezet hőszabályozó mechanizmusa felborul. Ez azt jelenti, hogy a nagy melegben a test nem képes hűteni magát, vagyis csökken, súlyos esetben pedig akár meg is szűnik az izzadás, ami a testhőmérséklet emelkedéséhez vezet. Minél magasabbra szökik fel a láz, annál súlyosabb esetről van szó. Lehet 43-44 °C is, de az már nagyon súlyos, s akár halálos kimenetelű is lehet! Azokon a területeken, ahol megszűnik az izzadás, kipirul a bőr. Mindemellett pedig tompa, erős fájdalommal járó fejfájás kezdődik. A betegnek nehezére esik a járás, az állva maradás, félre is beszélhet, és lélegzése horkolássá válhat.
Ha bárkinél felmerül a napszúrás lehetősége, azonnal el kell kezdeni a test hűtését. A levetkőztetett beteget fénytől, melegtől védett helyen nedves lepedőbe, törölközőbe kell csavarni, majd legyezni, hogy segítsd a párolgást. Ha a beteg tud inni, egy teáskanál sót oldj fel egy liter vízben, hogy pótold a só- és folyadékveszteséget. Legjobb orvoshoz fordulni, kórházba menni, ahol szakszerűen végezhetik a hűtést.
Védekezz!
Ahhoz, hogy ne kapj napszúrást, nem kell teljesen elzárkóznod a napsütés, a meleg, a vízpart és a napfürdőzés elől. Amit a bőrgyógyászok ajánlani szoktak, hogy 11 és 15 óra között ne napozzunk, nem csak a leégés és a bőrrák megelőzése miatt érdemes betartani. Mivel ekkor a legerősebb a sugárzás, a napszúrás veszélye is ilyenkor a legnagyobb, érdemes tehát e néhány órácskára más elfoglaltságot találni.