Váncsa nem csap be minket, a címlapon is közli, pontosan ezeregy különféle ételt tanulhatunk az ő könyvéből. És más is kiderül…
“Recepteket nagyjából harminc éve gyűjtök. Bemegy az ember valami kocsmába, kér egy tejfeles hódsültet, jó étvággyal elfogyasztja, aztán beszél a szakáccsal – van, ahol ez egészen magától értetődő, majdhogynem kikerülhetetlen -, megkérdezi, hogyan készül ez a hód, a szakács pedig fontoskodó képet vág, és azt mondja, titok.” – kezdi szakácskönyvét a publicista. Ezek után szakácskönyv-rajongó legyen a talpán, aki végig nem bújja mind az ezeregyet, holott szinte biztos, hogy tejfölös hódot nem talál benne.
Főzni és enni öröm, hirdeti Váncsa a háziaszonyok felszabadítását célzó programot. Le a kalóriákkal, le a szénhidrát táblázatokkal, dobjuk sutba a a lájt kólát, és (t)együnk a magunk örömére! Főzzünk, együnk, legyünk a barátainkkal, élvezzük az illatokat, az ízeket! És ha odakint morcosodik az idő, és éppen nem vágyunk semmi konkrét örömre, akkor egy sötétedő vasárnap délután nyugodtan bújjunk bele Váncsa István szakácskönyvébe, ami arra is megtanít, hogy olvasni (is) öröm.
Váncsa István szakácskönyve – Ezeregy recept (Vince Kiadó 2003.)
Itt meg is rendelheted a könyvet»
Nézd meg a Vince Kiadó többi szakácskönyvét is!»