Miért fontos időben felismerni?
Még mindig jellemző, hogy a depressziót sem a betegek, sem a környezetük nem tekinti igazi betegségnek. Különösen a férfiakra jellemző, hogy szégyellik, ezért esélyt sem adnak a gyógyulásnak. A fel nem ismert, vagy nem kezelt depresszió szociális elkülönüléshez, munkahelyi, családi konfliktusokhoz vezethet, növeli az alkohol-, a kábítószerfüggőség és az öngyilkosság kockázatát, sőt olyan súlyos testi betegségek forrása is lehet, mint a daganat vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.
| Ezekre a tünetekre figyelj! Kétségbeesés, sírógörcs Koncentrációs zavarok, döntésképtelenség Érdektelenség, letargia, örömtelenség, önvád, bűntudat Alvászavar Fáradtság, testi-lelki gyengeség, lelassultság Testi tünetek: fejfájás, szédülés, mellkasi vagy hasi szorító érzés, ízületi fájdalom, székrekedés vagy hasmenés, menstruációs zavarok, a szexuális vágy csökkenése Étvágy és testsúly csökkenése, növekedése Nyugtalanság, türelmetlenség, ingerlékenység Halálról szóló és öngyilkos gondolatok, vagy öngyilkossági kísérletek |
Kiket érint leginkább?
A depresszióra való hajlam örökölhető. Bármely társadalmi rétegben előfordulhat, nem függ össze a hátrányos szociális helyzettel, sőt inkább a jobb körülmények között élő, magasan iskolázott, gyakran művész emberek körében jellemző. Közel kétszer annyi nő szenved depresszióban, mint férfi. Ezt a kutatók egy része hormonális okokra vezeti vissza, míg mások a nőkre nehezedő megnövekedett terhekkel magyarázzák. Kritikus időszak a kamaszkor, az időskor, a premenstruációs és a szülés utáni időszak, valamint a klimax.
Miért alakul ki?
A kutatások szerint inkább a genetikai hajlam felelős a depresszió kialakulásáért, mint a neveltetés vagy az életkörülmények. Bizonyos hatások azonban lelkileg sérülékenyebbé tesznek minket, így fokozzák a kialakulás valószínűségét. A háttérben álló ok sohasem egyszerű, gyakran több tényező együttes fennállására vezethető vissza a betegség.
Gyermekkori traumák: az érzelmileg sivár családi környezet, a problémák helytelen kezelése önértékelési zavarok és depresszió kiváltója lehet.
Egyes személyiségtípusok: az érzékenyebb típusok könnyebben sérülnek, és többször csalódnak a túlzott tökéletességre törekvők.
Egyes betegségek: belgyógyászati betegségekben szenvedőknél gyakoribb a depresszió, de az AIDS, a rákos betegségek, a mozgáskorlátozottság, az idegrendszeri betegségek, a táplálkozási zavarok, a fertőzések, illetve bizonyos gyógyszerek, mint a vérnyomáscsökkentők, a szteroidok vagy a fogamzásgátlók mellékhatásai szintén depresszióhoz vezethetnek.
Alkohol és drogok: a mértéktelen alkoholizálás és kábítószerélvezet éppen a kívánt hatás ellenkezőjét váltja ki hosszútávon.
Negatív életesemények: közeli hozzátartozónk halála, munkahelyünk elvesztése, a pénztelenség, a válás, a magány vagy a tartós stresszhatás is kockázati tényező lehet.
Szezonális hatások: a fény hiányával, a borús, esős, havas időjárással hozzák összefüggésbe az őszi-téli depressziót.
| A jövő heti folytatásban beszélgetünk Albert Györgyivel, és segítséget kínálunk a depresszió leküzdésére! |