Hosszabb-rövidebb ideig ugyan elviseljük az étkezés hiányát, a táplálkozásnak azonban a puszta létfenntartás mellett az egészséget védő, az életminőséget és az élettartamot is erősen befolyásoló hatásai is vannak. Emiatt a folyamat többet érdemel annál, mintsem hogy egy rövid számsorral lehessen jellemezni.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a táplálkozás folyamatának megfigyelése már az ókori orvostudomány művelőit is erősen foglalkoztatta. Hyppocrates igen helytálló étrendi tanácsokat adott, a valódi tudományos áttörésre azonban az anyagcsere-kutatások megindulásáig kellett várni.
Leonardo da Vinci, aki felfigyelt arra, hogy az állat nem élhet olyan térben, ahol a gyertya elalszik, Liebig, aki a táplálékul szolgáló vegyületeket fehérjékre, zsírokra és szénhidrátokra osztotta, Funk, aki az életfontosságú anyagokat vitaminoknak nevezte el
A sor napjainkig folytatható, hiszen szinte naponta jelennek meg olyan közlemények, melyek a táplálkozás misztériumáról újabb leplet rántanak le. »
A kutatások eredményei segítenek az összefüggések felismerésében. Mára így egyértelművé vált az is, hogy az ember táplálék- és tápanyagigénye kortól, nemtől, éghajlattól és a fizikai tevékenységek mennyiségétől és típusától is függ.
A várandós édesanya esetében a kettő helyett kell enni helytelen megállapítástól a felnőtt kor egészségvédő táplálkozásán keresztül az idősek számára szükséges étrend ismertetéséig képet kaphatunk arról, hogy az étkezést a mennyit és a mikor kérdése mellett a mit és hogyan fontossága is jellemzi. »
Az Életmód Akadémiáról bővebben »