Agyunk működése stresszhelyzetben
Az agy szervezetünk bonyolult irányítóközpontja. Összehangolja testi funkcióinkat, mozgásunkat, általa tudunk gondolkodni, beszélni, emberként létezni. Szabályozza belső elválasztású mirigyeink működését, gondoskodva arról, hogy hormonszintünk megfelelő legyen. Egy parányi mirigye, a hipofízis végzi ezt a komoly irányító munkát. Nehéz, kimerítő, veszélyes helyzetekben szervezetünk stresszes állapotba kerül, és ilyenkor az agy parancsot ad a mellékveséknek, hogy fokozzák az adrenalintermelést. Ez a hormon fokozza a teljesítményt, és felkészíti a szervezetet a harcra. Segítségével izgalom esetén glükóz szabadul fel, megemelkedik a vércukorszint, ezáltal testünk a túléléshez szükséges, elegendő energiához jut. Emelkedik a vérnyomás, az izmok megfeszülnek, és készen állunk a bevetésre. Rövid ideig fennáló stresszhelyzetben ez hasznos is lehet, mert aktivizálódnak erőtartalékaink, fokozódik telesítményünk, és javul a koncentráció. Azért, hogy ez az állapot ne fokozódjon fel túlzottan, az agy parancsot ad a mellékveséknek, hogy fokozzák az ellenhormon, a noradrenalin termelést is, melynek hatására csökken a feszültség, és lassan megnyugszunk. Tartós stressz esetén azonban nem szűnik az adrenalintermelés, így energiaraktáraink előbb-utóbb kimerülnek, a stresszhormonok pusztítják a szervezet ellenállásáért felelős védekező sejteket, és rontják a sejtek közti kommunikációt. Ez pedig hosszú távon testi és lelki betegségekhez vezethet.
Mi okozza a stresszt?
A stressz a nem megfelelő szintű terhelés következménye. Mindenkinek más a tűrőképessége, de amikor önmagunkhoz mérten szervezetünk már képtelen rugalmasan elviselni a fokozott terhelést, valahol a testben vagy az idegrendszerben elváltozás lép fel. A stressz lenyomatokat hagy a szervezetben, ami mindaddig ott marad, amíg azt valami fel nem oldja. Még ha látszólag nem is emlékszünk rá, hatása bennünk él. A stressz kipihenése, az egyensúly helyreállítása sok időbe telik. Túlterheltnek, erőtlennek érezzük magunkat, az események túlélésére, nem pedig kreatív megoldására törekszünk. Stresszt okozhat minden olyan élethelyzet, melynek során túl sok inger ér minket.
| Stresszfokozó életesemények, helyzetek |
házasság |
Mi köze a tavaszi fáradtságnak a stresszhez?
A tavaszi fáradtság egyik oka, hogy télen szervezetünk felélte az előző nyáron felhalmozott energiatartalékait, ráadásul a kevés téli fénnyel nagyobb alvásigény is együtt jár, amit ha nem elégítünk ki, előbb-utóbb kimerülünk. Testünk fáradtságát tovább fokozzák az időjárási frontok és a stressz, ami szintén rengeteg energiát vesz ki belőlünk. A stressz és az idegeskedés ugyanis jelentősen csökkenti a szervezet szerotoninszintjét. Ha szervezetünkben csökken a szerotonin, hangulatunk romlani kezd, borúsan látjuk a dolgokat, és eluralkodhat rajtunk a félelem és a depresszió. A legfrissebb kutatások szerint ez a hangulathormon nagy mértékben felelős a tavaszi fáradtságért.
A leggyakoribb stressztünetek
A stressz első és egyben utolsó jele a fáradtság. Ha ez az állapot régóta fennáll, és nem tudjuk kipihenni, akkor még ha nem is jelentkezik semmilyen más tünet, veszélyben forog testi és lelki egészségünk.
Magatartásbeli tünetek: fokozott étvágy, dohányzás vagy alkoholfogyasztás, ideges szokások (pl. körömrágás), kiabálás, szitkozódás, kritizálás, utasítgatás, tettlegesség, munkába temetkezés, az érzelmek elfojtása
Testi tünetek: fáradékonyság, fejfájás, álmatlanság, izomfeszültségek, mellkasi fájdalmak, magas vérnyomás, szívproblémák, remegés, émelygés, bőrproblémák, hasi görcsök, gyomorfekély, hűvös végtagok, verejtékezés, gyakori meghűlések, allergia, asztmás rohamok, menstruációs zavarok
Érzelmi tünetek: idegesség, szorongás, félelem, depresszió, indulat, aggodalom, ingerlékenység, szomorúság, türelmetlenség, csökkent munkakedv és nemi vágy
Szellemi tünetek: a koncentráció és a memória romlása, feledékenység, zavarodottság, döntésképtelenség, a humorérzék elvesztése
Hogyan küzdj a stressz ellen?
A feszült idegállapot pszichés és pszichoszomatikus betegségek forrása lehet, ezért nagyon fontos a megelőzés. Meg kell tanulnunk kezelni a stresszt, oldani a bennünk felgyülemlő feszültséget, ha már elkerülni nem tudjuk.
Hosszú távon:
Cél a ránk nehezedő stressz csökkentése, és egyben tűrőképességünk fokozása.
Csökkentsd a stressztényezőket: Reális célokat tűzz ki magad elé, ne légy maximalista, oszd meg problémáid másokkal, így tehermentesítheted magad. Gondolkodj pozitívan, figyelj jobban magadra, kerüld a konfliktushelyzeteket, szeresd és fogadd el magad és másokat.
Jóga, meditáció, relaxáció, autogén tréning: Segítenek odafigyelni magunkra, megtalálni belső egyensúlyunkat, pozitívan gondolkodni, fokozzák az önbizalmat és a toleranciát.
Masszázs: Oldja az izomfeszültséget, felpezsdíti a vér- és nyirokkeringést, ezáltal frissít, lazít, és nyugtat.
Fürdő: A fürdővíz pihentető, nyugtató hatással van ránk, különösen, ha néhány csepp levendula- és citromfűolajat is adunk hozzá.
Alvás: Semmi sem erősíti jobban az idegrendszert, mint egy mély, pihentető alvás. Próbáljunk meg nyolc órát aludni, ha nem megy, igyunk nyugtató gyógynövényteákat.
Erősítő, nyugtató gyógynövények: Idegerősítő, nyugtató, enyhe altató hatású az orbáncfű, a citromfű, a macskagyökér, a levendula, az édeskömény, a komló és a kamilla. Ellenállóképességünket erősíti az élet gyökere, a koreai ginzeng.
Kirándulás: Az aktív pihenés, a környezetváltozás, az új élmények, a kikapcsolódás segít a feltöltődésben, nyugtat és energetizál.
Sport: A mozgás során boldogsághormonok szabadulnak fel, melyek erősítik az immunrendszert is, ellenállóbbá tesznek, és segítenek a stressz kezelésében.
Kiegyensúlyozott táplálkozás: A változatos, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag természetes táplálkozás, valamint a megfelelő folyadékfogyasztás erőssé, ellenállóvá teszi szervezetünket minden veszélyeztető tényezővel szemben.
Barátok: Az emberi kapcsolatok, az általuk nyújtott új élmények, a közös beszélgetések erősítenek, és segítenek a feszültség oldásában.
Hogyan javíthatod koncentrációs képességed?
A koncentráció romlása a tartós stressz és a fáradtság egyik velejárója. A kávé és az édesség csak pillanatnyilag enyhít a problémán, igazán segíteni a kiváltó ok megszüntetésével, szervezetünk erősítésével tudunk. A stressz mellett csökkent koncentrációt okozhat az acetilkolin és a pajzsmirigyhormon nem megfelelő szintje is, ilyenkor orvosi segítségre van szükségünk.
| Tippek a koncentráció fokozására |
| Vitaminok: Az A-, B-, C- és E-vitaminok erősítik az idegrendszert, ezért édesség helyett jobb, ha gyümölcsöket, olajos magvakat rágcsálunk. |
| Ásványi anyagok: A kalcium és a magnézium szintén éltetik az idegeket. Fogyasszunk tejtermékeket, zöldségeket, banánt, datolyát. |
| Gyógyteák: A ginkgo biloba és a ginzeng javítja az agy vérellátását, fokozza az éberséget, a szellemi tevékenységet és a koncentrációt. |
A szerotonin előállításához szervezetünknek szénhidrátra és fehérjére van szüksége. Ellenállóképességünk javítása és jókedvünk érdekében fogyasszunk tejtermékekeket, halat, hüvelyeseket, banánt, burgonyát, diót, müzlit, rizst, zöldségeket, salátákat, tenger gyümölcseit. A változatos, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag természetes táplálkozás és a sok folyadékbevitel mellett fontos a frissítő gyógyteák (zöldtea, ginzeng, csalán, csipkebogyó, citromfű) fogyasztása, a sok alvás és pihenés, a szabad levegőn mozgás, a relaxáció és a meditáció. Sokat segít a szauna és a masszázs, valamint a rendszeres frissítő fürdő vagy váltott zuhany is.