Dolgos négylábúak

nlc | 2006. Április 06.
Áprilisban ünnepeljük a segítõ kutyák világnapját. A vakok és gyengén látók évtizedek óta kaphatnak jól felkészült négylábú társakat, néhány éve azonban már a mozgássérültek is hozzájuthatnak olyan ebekhez, amelyeknek a segítségével teljesebb életet élhetnek.




Dió, a fiatal leonbergi keverék szuka rögtönzött bemutatót tart az ELTE Etológia Tanszékének folyosóján. A nagy testű, szép fejformájú állat a mellé helyezett párizsira rá sem hederít, csak kiképzői szavát lesi. A csúszós műanyag padlóról állhatatosan próbálja mancsával, majd fogaival felkapni a ledobott tízforintost. Ügyeskedését akkor sem hagyja abba, amikor egy kis fekete fülű fehér ebecske játszani hívja. A visszaadott pénzérméért járó jutalomfalatokat kizárólag kézből, munkája elismeréseképpen fogadja el. Már csak néhány hónap, és Dió készen áll arra, hogy rendületlenül szolgálja leendő gazdáját.


Nem minden kutya alkalmas a célra. Főleg labrador, golden retriever és belga juhász fajtákkal érdemes próbálkozni. Dió, a keverék ritka kivétel a csapatban.
– Az általunk jól ismert tenyésztőknél született kölykök közül hathetesen választjuk ki azokat, amelyek később, kétévi, folyamatos tanulás után megkezdhetik „karrierjüket”. Fontos, hogy a segítő kutya semmi esetre sem lehet agresszív, hiszen ezzel veszélybe sodorná a gazdáját. Amennyiben alkalmasnak találják a jelöltet, megkezdődik a kiképzés, amelynek során mintegy hatvan vezényszót tanítanak meg a négylábúaknak – magyarázza dr. Topál József.


Bár első látásra úgy tűnik, a legnagyobb kihívást a négylábúak kiválasztása és gondozása jelenti a lelkes biológus, kutyakiképző és orvos szakemberekből álló csapatnak, ennél is nehezebb megfelelő gazdát keríteni a képzésben részt vevő állatoknak. Ugyan évente több tucat olyan mozgáskorlátozott személy fordul az alapítványhoz, aki úgy érzi, felelős és szerető gazdája lenne egy mindennapi feladatok megoldásában örömmel segédkező kutyának, sokan mégsem tudják, vagy nem akarják a havi minimum öt-tízezer forintos állatorvosi és egyéb költséget vállalni.


Dr. Topál József szerint az állat puszta jelenléte is gyógyító hatású, hiszen kikényszeríti a figyelmet, a törődést.
– Foglalkozni kell vele, esőben és hóban is levinni sétáltatni. Figyelni rá, és mindenekelőtt nagyon szeretni. Cserébe viszont senki nem maradhat depressziós egy ilyen megbízható és szórakoztató társ mellett! A családban élő mozgássérült emberek esetében fontos, hogy a hozzátartozók vállalják, a szükséges minimumnál jobban nem folynak bele a kutya és gazdája kapcsolatába. Diónak és társainak feltétlenül el kell tudniuk igazodni a nagyvárosban, abban az esetben is, ha a későbbiekben egy kistelepülésen élő embert segítenek majd. A bottal vagy kerekes székkel közlekedők a kötelező napi többszöri sétáltatás közben nemcsak vonzzák az érdeklődő pillantásokat, hanem beszédbe elegyedhetnek a segítőtársukat megdicsérő járókelőkkel. Kevesen tudják, hogy a jogszabályok szerint a vakvezető kutyákkal egyenlő jogok illetik meg a mozgássérülteket segítő ebeket. Mi, kiképzők olyan embereket keresünk gazdának, akik nyíltságukkal, életszeretetükkel és azzal, hogy gyakran járnak társaságba, provokálják a több százezer magyar mozgássérültet kikerülni akaró, az utcán szemérmesen félrenéző embereket.
Exit mobile version