Ma már szinte minden irodaház, szálloda, bank, intercity vonat, új autó rendelkezik klímaberendezéssel. Ez kellemessé teheti a kánikulai napokat, de kevéssé közismert, hogy veszélyeket is hordoz. Néhány évtizede figyeltek fel az orvosok azokra a tünetekre, amelyeket szállodabetegség néven összegeztek.
Ahol zárt rendszerben kering a levegő, amelyet azonos hőmérsékletűre állítanak be, ugyanolyan száraz páratartalommal, ott számos kellemetlen következménnyel kell számolni. Hiszen igaz, hogy nem jut be annyi por és pollen, de nincs légmozgás sem, nem lehet szellőztetni, sok munkahelyen még szalagfüggönnyel is elzárják a természetes napfényt az ott dolgozóktól. Mindezek együttesen betegíthetnek, fáradtságot, depressziót, kimerültséget okoznak. A kedvetlenség, a torok- és fejfájás mellett nőknél gyakori tünet a felfázás, a petefészek- és hüvelygyulladás, valamint a libidó csökkenése. Pedig a megoldás nem túl bonyolult: be kell látnunk, hogy aki napi nyolc-tíz órát ilyen helyen tartózkodik, annak muszáj szellőztetnie, ki kell mennie átmelegedni, és a kinti, 32 fokos hőmérséklet mellett nem lenne szabad 16-18 fokos benti túlhűtést beállítani. A kisebb hőmérsékletkülönbség és a természetes levegő sokat javít a helyzeten.
A szállodabetegségnél jóval súlyosabb kór a Legionella, amelyet 1976-ban írtak le először. Ekkor történt, hogy az Amerikai Légió nagygyűlésén megfertőződött több száz légiósból harmincnégyen belehaltak a betegségbe, amelyért a központi légkondicionáló berendezésben talált kórokozó volt a felelős. Mára a tudósok hatvan különböző szerotípusát ismerik ennek a baktériumtörzsnek.
A természetes vizekben szinte mindenütt megtalálható a Legionella, de veszélyt ott nem jelent. Az épületek gépészeti rendszerébe jutva azonban megtalálja a szaporodásához kedvező feltételeket, és a 20-45 fokos, pangó vízben rohamosan megsokszorozódik. Ha ilyen baktériumban gazdag vizet iszunk, gyakorlatilag nincs mitől tartanunk, hiszen az emésztőrendszeren keresztül nem fertőz. Ha azonban aeroszol (vízpára) formájában belélegezzük az elporlasztott vizet, fertőződhetünk. Ezért tekinthetők potenciális veszélyforrásnak a klímaberendezések, ahol az elszaporodás a kondenzvízben történhet, a légpáraképződésért pedig a levegőkeringetés a felelős. De épp így veszélyesek lehetnek a medencék, a zuhanyozók, ahol a porlasztást mechanikai úton végzik, és a locsolórendszerek, szökőkutak is.
A Legionella baktérium kétféle betegséget okozhat. A Pontiac-láz enyhébb lefolyású, influenzaszerű tüneteket okoz. A Legionella pneumophila kórokozó által kiváltott, klasszikus légiós betegség viszont súlyosabb tüneteket produkál, gyakorlatilag atípusos tüdőgyulladáshoz vezet, amely akár halálos kimenetelű is lehet, és gyakori az idegrendszeri szövődmény is. 2001-ben 50, 2002-ben 150 legionellás tüdőgyulladást észleltek, és a szám egyre nő, elsősorban a nem megfelelően tisztított-karbantartott légkondicionálók miatt. Mivel ezeket a berendezéseket elsősorban nagyobb irodaházakban használják, akár tömeges fertőzés is elképzelhető lenne, de eddig erre még nem volt példa, csak szórványos esetek jelentkeztek. A baktérium kimutatható vérből, vizeletből és köpetből is, ám ahhoz, hogy az orvos elvégeztesse ezeket a vizsgálatokat, gondolnia kell arra, hogy a tüdőgyulladást ez a baktérium is okozhatja.