A vérszívók a városlakókat sem kímélik, hiszen a parkok fáin is ott hemzsegnek, és várják az ember- és állatáldozatokat. A leghatásosabb ellenszerük a védőoltás, de ezen túl is van még néhány hasznos tippünk.
Kicsi és gonosz
A kullancs parányi, pókszabású, ízeltlábú élősködő. A reggeli és az esti órákban van leginkább harapós kedvében, a déli napsütést, a hőséget és a szárazságot nem kedveli, ilyenkor a nedves avar alá húzódik. A fűszálakon, bokrokon legfeljebb másfél méter magasságban megtelepedő vérszívó hang- és szaginger hatására ejti rá magát a kiszemeltre, majd a ruhán vagy a bőrön továbbmászva megkeresi a legmegfelelőbb helyet, és megkezdi a táplálkozást.
Veszélyforrás
A kullancsok számlájára körülbelül háromszázféle betegséget írhatunk, hazánkban a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás és a baktérium okozta Lyme-kór fordul elő nagyobb számban.
A kullancscsípés által terjesztett agyvelőgyulladás európai elterjedési területén csaknem minden ötszázadik-ezredik kullancs fertőzött a vírussal és képes a betegség terjesztésére. A kullancsok számára a legkedvezőbb életteret a mérsékelt éghajlati klíma és a magas páratartalom jelenti. Különösen veszélyeztetett területek az erdők szélei, a tavak és a folyók menti ligetes részek, az erdők aljnövényzete. A hazai járványügyi adatok szerint a kullancsok által leginkább fertőzött megyék Nógrád, Somogy, Vas. A Lyme-kór szempontjából legfertőzőbb területeknek Budapest, valamint Pest, Zala és Nógrád megye számítanak. Fertőző kullancscsípésre természetesen ettől függetlenül bárhol számítani kell.
Tünetek
A kullancscsípés által terjesztett agyvelőgyulladás első tünetei a vírussal fertőzött kullancs csípését követő öt-tizennégy napon belül lépnek fel az oltatlan személyek kb. egyharmadánál, láz, fejfájás, rossz közérzet, végtagfájdalmak formájában. Az érintettek egyötödénél fejlődik ki a betegség agyhártyagyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második szakasza, ami a kullancscsípést követő negyedik héten kezdődik. A májat és a szívizmot is megtámadhatja a vírus. Súlyos esetekben arcidegbénulás, a tarkó, a vállöv és a karok bénulása léphet fel. Következménye lehet hosszan tartó fejfájás, szellemi leépülés is.
A Lyme-kór baktérium okozta fertőzés, amely általában a szarvason élősködő kullancsok csípésével terjed. A legelső tünet általában a csípés körül megjelenő, legalább öt centiméteresre megnövő, többnyire ovális alakú, alig viszkető, fájdalmatlan bőrpír, az ún. Lyme-folt, amelyek száma a góc szaporodásával akár az ötvenet is elérheti. A betegség leggyakoribb tünete, mégsem jelenik meg mindig, de megjelenésekor is elkerülheti figyelmünket, mert lehet egészen halvány is. A kezdeti tüneteket hosszabb-rövidebb lappangási idő után fejfájás, láz, fáradtság, szívizomgyulladás, idegrendszeri elváltozások és ízületi és izomfájdalom követheti. Ha idejében észrevesszük, a betegség antibiotikumokkal jól kezelhető.
Mit tegyünk, ha megcsípett a kullancs?
A fertőzött kullancsokból a kórokozó emberre való átvitelének valószínűsége annál kisebb, minél hamarabb eltávolítjuk a kullancsot. A vérszívó eltávolítására ne használjuk azokat a régebben ajánlott módszereket, amelyek a kullancs légzését akadályozzák! Nem célszerű olajat, kenőcsöt, ragasztószert vagy bármilyen más anyagot a kullancsra kenni, mert az oxigénhiánnyal küzdő kullancsból még több vírus juthat az ember vérkeringésébe.
Az állatkát speciális csipesszel vagy az ujjunkkal megfogva távolítsuk el a bőrből enyhe húzással, csavarás nélkül ajánlja az orvos. A kullancsot lehetőleg egészen elöl, a fejéhez közel kell megfogni. Amennyiben kullancsrészek maradnak vissza a bőrben, azokat később kell eltávolítani.
Miután a kullancsot kiszedtük, szappannal és vízzel mossuk meg a harapás környékét, majd jóddal vagy más fertőtlenítőszerrel kezeljük le a sebet.
Védőoltás
A kullancscsípés ellen nincs teljes védelem, de a vérszívó által terjesztett betegségek ellen legjobb a védőoltás. A passzív oltás a kullancscsípés után kilencvenhat órán belül adható. Hatása csak hetven százalék körüli, és a szervezetből kiürülve nem ad tartós védettséget. Ennél hatékonyabb az aktív védőoltás, ami elölt vírust tartalmaz. A tartós védettség eléréséhez három oltásból álló alapimmunizálás, illetve háromévenkénti emlékeztető oltás szükséges. Az oltási sorozatot már a hideg évszakban ajánlott elkezdeni, hogy március-áprilisra megfelelő védettséggel rendelkezzünk. Az első oltás után néhány nappal már jellegzetes ellenanyagok mutathatók ki a vérből, amelyek mennyisége az oltás ismétlésével tovább növekedik.
A három oltás beadásához általában három hónap szükséges, de sürgős esetben, például utazás, nyaralás, a kullancsszezon miatt a gyors oltási séma alkalmazásával mindössze három hét alatt is elérhető a teljes védettség.
Védekezés
A kullancscsípés ellen sajnos nincs védelem, így csak egyet tehetünk: óvatosak vagyunk! A szabadban hordjunk megfelelő öltözetet, hosszúnadrágot, magas szárú zoknit, hosszú ujjú felsőt, kalapot, minél kevesebb bőrfelületet hagyjunk szabadon.
Kerüljük a bozótos területeket, valamint használjunk kullancsriasztót!
| Tipp: Ha meg akarjuk tudni, hogy vannak-e kullancsok a környéken, kössünk fehér flaneldarabra egy madzagot, és húzzuk végig a fűben és a bokrok alatt, aztán vizsgáljuk meg. Ha vannak ott kullancsok, akkor néhány biztosan az anyaghoz tapad. |
A kullancsfertőzöttségről a kullancstérkép (www.kullancsinfo.hu) segítségével is tájékozódhatunk, illetve sok helyen már táblák jelzik a veszélyt.
Kirándulások, séták után alaposan nézzük át magunkat, és ha kullancsot találunk magunkon, azonnal távolítsuk el. Ehhez gyógyszertárban kapható speciális csipesz és ún. kullancseltávolító kanál, ha azonban nincs ilyenünk, egy csipesszel a feji végénél megfogva óvatosan húzzuk ki az állatot úgy, hogy a potrohát ne nyomjuk össze.
A kertek, parkok rendszeres karbantartásával, a gaz irtásával, az avar összesöprésével pedig közvetlen környezetünkben megelőzhetjük a kullancsok elszaporodását.