Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint az elmúlt évtizedben felfedezett új emberi betegségek 75 százaléka valamilyen állati kórokozótól vagy állati eredetű terméktől származik. Az ilyen, úgynevezett zoonotikus, vagyis az ember és állat terjedő betegségek közé tartozik a madárinfluenza, az ebola, a lépfene és még közel kétszáz egyéb kór.
Leggyakrabban a betegséget hordozó állat simogatásával kerülünk kapcsolatba az aprócska, veszélyes, parazita lényekkel. Ha a bőrünk felszíne sérült, máris a szervezetünkbe kerülhetnek, de ha a szeretgetés után nem tisztítjuk meg a kezünket, akkor is veszélybe sodorhatjuk az egészségünket. A fertőzés megtörténhet közvetítéssel is, például a kullancs, tetű vagy más egyéb vérszívó ízeltlábú is átadhatja a kórt. De az állati eredetű nyers élelmiszer, illetve nem helyes feldolgozása, tárolása is okozhat problémát.
|
Leggyakoribb zoonózisok |
Vírusfertőzések
1. Veszettség: marás vagy harapás útján terjedő, halálos kimenetelű betegség, a kiterjedt agy- és gerincvelő-gyulladás következtében a légzőközpont megbénul, és a beteg megfullad. Többnyire az állatok megváltozott viselkedése, indokolatlan ingerlékenysége, nyálzása s a görcsrohamok figyelmeztetnek.
Védekezés: 6 hónapos kutyák beoltása, macskáknál ez nem kötelező, de ajánlatos, főleg, ha nem csak a lakásban élnek. Állatharapás, marás után a sebet ki kell véreztetni, szappanos folyóvízzel kimosni, majd tanácsos orvoshoz fordulni. A veszettségre gyanús állatot kerüljük el, s jelentsük be az önkormányzatnál vagy az illetékes állatorvosnál. Idegrendszeri tünetekben elhullott háziállatot meg kell vizsgáltatni.
2. Vesegyulladással járó vérzéses láz: a rágcsálókban élő vírus a szájon át belélegzéssel és harapással fertőzheti meg az embert, akinél magas lázat, hasi fájdalmakat, hányást, veseelégtelenséget és vérzéseket idézhet elő.
3. Limfocitás agyvelő- és agyhártyagyulladás: ugyancsak rágcsálók terjesztik, általában a vizeletükkel és testváladékaikkal ürítik a kórokozót, amely szájon át vagy bőrsérüléseken keresztül jut az emberbe.
Baktériumfertõzések
1. Gümőkor: a házi kedvencek elsősorban a nyers állati eredetű tápláléktól és az emberi váladéktól fertőződhetnek, majd ezt továbbadják. Ezért ajánlatos az állatoknak csak hőkezelt táplálékot adni és a beteg emberektől távol tartani.
2. Chlamidiosis: az emésztő- vagy légzőszervek hámsejtjeiben szaporodó baktérium az összes emlősre és madárfajra veszélyes. A kórokozó a külvilágba jutva beszárad, és az alomról, a pihetollakról a levegőbe kerül, amelyet belélegezve tüdőgyulladást okozhat, szájon át a szervezetbe jutva pedig bármely szervet megbetegítheti. A papagájon, a díszmadarakon és rágcsálókon kívül a macska tüdő- és kötőszövet-gyulladása különösen gyakran veszélyezteti az embert. A lehetőleg kesztyűben végzett alomcserén kívül érdemes fertőtlenítőoldat permetezésével kivédeni a port.
3. Q-láz: apró emlősök vizeletükkel, váladékukkal üríthetik a kórokozót, amely beszáradás után a belélegzett levegővel az emberbe jutva lázat, tüdő- és gócos májgyulladást idézhet elő.
4. Rodentiosis: az állat lassan lesoványodik, elerőtlenedik, embernél vakbélgyulladáshoz hasonló tünetek jelentkeznek.
Gombafertőzés: az állat fején, fülein, szemkörnyékén és az orrháton megjelenő viszkető, kerek, szőrtelen foltok gombás bőrgyulladásra utalnak, ugyanezek tapasztalhatók a megfertőzött embernél is. Ezért nagyon fontos a kutya, macska megfelelő bőr- és szőrápolása.
Élősködők okozta fertőzések
1. Lárvális galandférgesség: előidézői a kutya, macska vékonybelében lévő laposférgek lárvái, melyek előzőleg az emberi szervezetben is kifejlődhettek, és lassú rombolással tönkretehetik a belső szerveket.
2. Toxocariasis: a kutyák vékonybelében élő orsóféreg, gyakorisága városi ebeknél 30 százalékos. Az emberben a lárva a bélfalon átjut a májba és a tüdőbe, és ezeket roncsolja.
(Forrás: Új Szó)
3. Toxoplazmózis: a macskák vékonybelében élősködik a Toxoplasma gondii nevű mikroorganizmus, és az ürülékkel kerül a külvilágba, onnan az emberbe a szájon keresztül az emésztőcsatornába. Félig főzött ételek fogyasztásával vagy macskaürülékkel való érintkezés útján kerülhet az emberi szervezetbe. Tipikus példa erre az, ha valaki a macskaalom takarítása után alapos kézmosás nélkül étkezik vagy főz. Különösen óvatosnak kell lenniük a várandós nőknek vagy a legyengült immunrendszerű embereknek. Ugyanis a toxoplazmózis gyenge immunrendszerű embereknél súlyos károsodást okozhat. A terhes nők esetében a magzat rendellenes fejlődéséhez vagy szélsőséges esetben halvaszületéshez vezethet.
A kismamáknak ajánlatos a terhesség elején elvégeztetni a toxoplazmózisra vonatkozó vizsgálatot, amely teljesen ingyenes.
Jó tanácsok
Ha valaki állatvásárlásra szánja rá magát, előbb tájékozódjon, hogyan is kell helyesen tartani az állatot. Lehetőleg egészséges, fiatal s állat-egészségügyileg ellenőrzött tenyészetből válasszák az új családtagot, és utána állatorvos segítségével lássák el a szükséges védőoltásokkal. Kóbor állatot csak állatorvosi vizsgálat után fogadjanak be.
A fertőzésveszélyt csökkenti az állattal való helyes kapcsolattartás. Nem szabad az archoz közel emelni, leheletét belélegezni, étkezéskor kézből etetni, vele egy kádban fürödni, ágyba, fotelba szoktatni. Tartsunk neki külön edényt, amelyet a játékaival együtt rendszeresen tisztítunk és fertőtlenítünk. Hasonlóképpen ne legyen a gazdával közös a kutya fürdetéséhez, ápolásához használt törülköző, fésű, kefe, s ezeket is rendben kell tartani. A simogatás, közös játék után tanácsos szappannal alaposan kezet mosni, s ha a kedvenc véletlenül sebet okozott, azt fertőtleníteni, harapás esetén orvoshoz fordulni.