Menj az orrod után!
Anyád, apád biztos mondta eleget, hogy csak mész az orrod után. Az lenne a baj, ha nem ezt tennéd.
Nem ciki, ha nem tudod, kik azok a hutteriták, mert mi itt azért vagyunk, hogy megmondjuk. Ők olyanok, mint az amishok. Az sem baj, ha őket sem ismered, ez itt nem a Ki mit tud. Mindkét nép Amerikában él, utálják a modern dolgokat, mint áram, fogamzásgátlás, dezodor. Most persze látszólag véletlenül dobálódzok itt a szavakkal, de ezek kőkeményen el vannak helyezve, csak várj! A hutteriták német területről vándoroltak ki a pionírkorban, letelepedtek, és megállították az időt. Ma is igen termékeny népség, pedig csak egymás közt házasodnak, vagyis azt várnánk, hogy mindenféle genetikai betegségek és meddőség dúl közöttük. De nem. Ennek oka, hogy nem használnak fogamzásgátlót és dezodort. Miért vezet ez termékenységhez?
Először egereknél vették észre, hogy az udvarlás náluk szaglálódással kezdődik. Kicsit megvizsgálva a dolgot (ez mindig pár ezer egér életébe szokott kerülni) kiderült, hogy az egerek és más emlősök, így az ember illatát is olyan gének határozzák meg, amelyek egyben bizonyos immunjellemzőket is kódolnak, amelyek a szövetek felismerésében játszanak fontos szerepet. Embernél el is nevezték Human Leukocyte Antigen (HLA-) rendszernek. Különféle jópofa vizsgálatokat végeztek, amelyekben nők férfiak által teleizzadt pólókat szagolgattak, és rangsorolták, melyik az izgalmas és melyik a büdös. Kiderült, hogy azok a trikók, vagyis hát azok az anonim férfiak voltak izgatóak, akiknek a HLA-ja erősen különbözött a nőétől. Csakhogy! Akik fogamzásgátlót szedtek, azok képtelenek voltak megkülönböztetni az immunológiailag hozzájuk illő pasikat a többitől. Ez annak fényében válik komoly gonddá, hogy a nagy HLA-hasonlóságot mutató házaspárok közt igen gyakori a meddőség, például gyakori spontán abortusz formájában.
Mivel a hutterita nők mentesek a modern kor vívmányaitól, ezért tudnak az orruk után menni, és jól választanak maguknak férjet.
A rettegett preeklampszia
A preeklampszia egy olyan terhesség alatt kialakuló állapot, amely magas vérnyomással, fehérjevizeléssel és elmaradt magzati fejlődéssel járhat. Ma a terhességek 3-5%-át érinti, de az első terhességben 14%-ban fordul elő. A fejlődő országokban és régen a civilizált világban a terhes anyák közt előforduló halálozások 15-20%-át tette ki, és ma is az egyik vezető oka a koraszülésnek és éretlenül születésnek.
Megelőzése, kezelése orvosilag nem tisztázott, az evolúciós megközelítés azonban sok mindent érthetővé és kivédhetővé tesz.
Sokáig úgy vélték, tipikusan az első terhességgel járó probléma. Ma úgy gondoljuk, az első apasággal járó probléma. A különbséget különösen férjek figyelmébe ajánlom. Egy nő első terhessége természetesen első apaságot is jelent a nő szempontjából. Ha azonban egy nő már több gyermeket szült egy férfitól, majd egy új partnertől esik teherbe, a preeklampszia kockázata ugyanakkora lesz, mintha első terhessége volna. E jelenség arra utal, hogy a preeklampszia partnerfüggő. Az anyai szervezet ugyanis immunológiailag idegen testnek tekinti az apa jellemzőit is hordozó magzatot, és a vele szembeni immunválasz erőssége attól függ, mennyire képes tolerálni az apa immunológiai sajátságait.
Elég csak annyit mondani: hutteriták. Vagyis: a dolog már a kezdetektől el van rontva, ha HLA-azonos férfi döfte le a sárkányt a kezünkért.
Gumi vagy nem gumi
Már a 70-es években kimutatták, hogy azok a nők, akik első terhességüket preeklampszia nélkül hordták ki, háromszor hosszabb ideig éltek nemi életet partnerükkel, mint a preeklampsziás terhesek, de ez az összefüggés csak azokra volt érvényes, akik befogadták partnerük spermáját. Akik olyan védekezést alkalmaztak, amely megakadályozta a spermiumok méhbe jutását, azoknál két és félszer gyakoribb volt a preeklampszia.
Figyelem, most evolúciós megfontolások következnek!
Az utód biztonságos felneveléséhez megbízható pasi kell, aki kitart a család mellett. Egy férfi annál jobban kötődik egy nőhöz, minél elmélyültebb és tartósabb a szex közöttük. Mert ugye, az orgazmus oxitocint termel, az meg kötődést alakít ki. A természet tehát úgy alkotta meg a nőt, hogy legtermékenyebb korszakában is az egy hóra jutó megtermékenyülési esély max. 25%. Így mire a nő teherbe esik, a férfi már kötődik hozzá – és a szervezete megtanulja ismerősként felismerni a férfi szöveteit, következésképpen kisebb lesz az anyai szervezet ellenállása a magzattal szemben. Ezt igazolja, hogy a több mint 12 hónapos vad szeretkezések és spermaáradat után teherbe esett nőkhöz képest a 4 hónapon belül megtermékenyült nőknek 12-szeres, az 5–8 hónapon belül teherbe esőknek már csak 6-szoros esélyük van preeklampsziára.
Orális szex: a termékenység kulcsa?
Egy férfit nem könnyű elfogadni, immunológiailag különösen nem. A sperma elemzése azt mutatja, hogy a férfira jellemző fehérjéket tartalmaz a váladék, és a nő szervezete ezeket a fehérjéket tanulja meg felismerni és barátságosan kezelni. Carin Koelman és munkatársai megvizsgálták, vajon az orális szex, különösen a lenyelt sperma, hogyan hat a preeklampszia gyakoriságára. Eredményeik szerint a terhességüket preeklampszia nélkül kihordó nők kétszer valószínűbben folytattak orális szexet, és két és félszer gyakrabban nyelték le a spermiumot. Aki nem csípi az orális szexet, az most joggal gondolhatja, micsoda perverz alakok kapnak ösztöndíjakat vizsgálatokra. De más vizsgálatok azt mutatják, hogy az orális szex egyre terjed a fiatalabb generációk körében – és ezek szerint ennek is van evolúciós haszna. Aki pedig nem ennyire belátó, és maradna a hagyományos felállásnál, annak megnyugtató lehet a gondolat, hogy a spermaváladékból ezeket a fehérjéket ki is lehet vonni, és oltás formájában is be lehet juttatni őket a nő szervezetébe.
|
További érdekes és meglepő írásokat találhatsz szerzőnk új könyvében: Szendi Gábor: A nő felemelkedése és tündöklése  Miért vannak nemek, miért hal ki 10 millió év múlva a férfi? Mi a női szépség és mit vár a nő a férfitól? Mi a nő „A és B terve”, miért van annyi „kakukkfióka” a családokban? Mire jó az orgazmus, mi a szerepe az emberi szimmetriának? Miről árulkodik a mutató- és gyűrűsujj arányunk, honnan sejthető, hogy Michelangelo Dávidja homoszexuális? És miért küzd annyi nő a meddőséggel, s hogyan csapja be a nőt a meddőségipar? A könyv zárófejezete a freudi életmű súlyos kérdéseit feszegeti, s bepillantást enged a pszichiáter és pszichológus szakmai szexuális visszaéléseibe is. A könyv olvasmányos, népszerű stílusban mondja el a legmodernebb tudományos eredményeket, de bőséges szakirodalmi hivatkozásokkal segíti a szakmai olvasókat is. Jaffa Kiadó, 2008 |
