1. Mi a cukorbetegség?
A cukorbetegség összetett anyagcserezavar, amelynek legfontosabb tünete a vércukor-emelkedés. Azért alakul ki, mert a szervezet számára kevesebb inzulin áll rendelkezésre. Ennek két fő oka lehet: vagy az, hogy a hasnyálmirigy kevesebb inzulint termel, vagy az, hogy az inzulin hatékonysága csökken. A betegség laboratóriumi vizsgálattal igazolható. Ezt azért nagyon fontos hangsúlyozni, mert tünetmentesen is jelentkezhet.
2. Milyen típusai vannak?
Alapvetően két fajtáját különböztetjük meg, az 1-es és a 2-es típust. Az 1-es lényege, hogy a hasnyálmirigy sejtjei kevés inzulint termelnek, vagy egyáltalán nem termelik ezt a hormont. Ennek oka, hogy ezek az inzulin-termelő sejtek autoimmun károsodást szenvednek. Olyan immunológiai reakciót értünk ez alatt, amelynek az a következménye, hogy ezek a sejtek az idő előrehaladtával elpusztulnak. A szervezetben ezért inzulinhiány alakul ki. Ez az élettel összeegyeztethetetlen, ezért az ilyen betegek mindenképpen inzulinkezelésre szorulnak. Az 1-es típus inkább a fiatalok betegsége, de minden korosztályban előfordulhat. Valamelyest könnyebb felismerni, mint a 2-es típust, mert határozott tünetek kísérik. Ez lehet, fogyás, szájszárazság, vizeletnövekedés, no és persze a vércukor-emelkedés. A betegek döntő többsége a 2-es típusba tartozik. Ilyenkor a hasnyálmirigy ugyan termeli az inzulint, de a hormon hatékonysága számos okból csökken – ilyen ok lehet a magas vérnyomás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód. Az idő múlásával közben az inzulin-termelés is mérséklődik.
Inzulin: egy, a hasnyálmirigyben termelődő hormon, melynek fő feladata a vércukorszint állandóságának biztosítása |
3. Mit tehetünk a kialakulása ellen?
A betegség kialakulásába egyaránt szerepet játszanak genetikai és környezeti tényezők. Megelőzni a 2-es típusú betegséget lehet, méghozzá életmód-terápiával. Ez gyakorlatilag az egészséges életmód szabályainak követését jelenti. Ugyanis a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a helytelen táplálkozás vezet végül az inzulin hatásosságának csökkenéséhez. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha a túlsúlytól sikerül megszabadulni, ha az egészséges táplálkozás szabályait sikerül betartani és mindez rendszeres testmozgással is párosul, akkor ez a típusú cukorbetegség nem fog kialakulni, illetve, ha már kialakult, normális szinten tartható. Érdemes tudni, hogy a cukoranyagcsere-zavarok kialakulásának több fázisa van. A korai szakasz csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki. A különféle szintű megbetegedések más-más terápiát igényelnek. Legenyhébb formájában az életmódváltás is megoldást jelenthet. Az 1-es típusú betegséget viszont mai tudásunk szerint nem lehet megelőzni. De az életmód-terápia ilyenkor is elősegíti, hogy a beteg vércukor-anyagcseréje az egészségesekéhez hasonlóan működjön.
4. Hogyan ismerhető fel? Milyen jellemző tünetei vannak?
Előfordulhat, hogy a betegség kezdeti stádiumában egyáltalán nem tapasztalunk semmilyen tünetet, mert a panaszok inkább csak a magasabb vércukorszintet kísérik. Kezdeti tünete lehet a jó étvágy melletti testsúlycsökkenés, szájszárazság, szomjúság, megnövekedett vizeletmennyiség, bőrviszketés, altesti viszketés. A betegség későbbi stádiumában émelygés, hányinger, hányás jelentkezhet, amely a szervezet kiszáradásához vezethet, súlyosabb esetben tudatzavart is okozhat. Azért kell ilyen tünetekkel mindenképp orvoshoz fordulni, mert hasonló panaszokat számtalan más betegség is okozhat. A pontos diagnózis felállítása pedig csak orvosi vizsgálattal lehetséges.
5. Mit tegyen, aki most tudta meg, hogy cukorbeteg?
A betegség a tudomány mai állása szerint ugyan nem gyógyítható, de a terápiás lehetőségek segítségével teljes egyensúlyban tartható és a beteg hosszú évtizedeken keresztül az egészségesekéhez hasonló életet élhet, anélkül, hogy számolnia kellene szövődményekkel. A cukorbetegség kezelésének legalapvetőbb része a megfelelő életmód, a személyre szabott étrend, a rendszeres testmozgás. Csak ezt egészítheti ki a gyógyszeres – tablettás vagy az inzulin-kezelés. Mert ez csak akkor hatásos, ha az életmódkezeléssel párosul. A kezelés célja ilyenkor nem a gyógyulás, hanem az, hogy az egészséges emberekre jellemző vércukorszintet érjünk el. Ennek az egyénre szabott terápiának a meghatározás
6. Milyen szövődményei lehetnek?
A nem megfelelően kezelt cukorbetegségnek úgynevezett kis és nagy érszövődményei lehetnek. A kis érszövődmény alatt szemfenék-elváltozást, vesebetegséget értünk. A nagy érszövődmények alatt pedig a koszorúér és az agyi erek betegségeit.
A terhességi cukorbetegség
A cukorbetegség speciális formája a terhességi cukorbetegség, amely csöppet sem ritka elváltozás, hiszen a várandósságok 5-10 százalékában fordul elő. Ilyenkor a másállapottal együtt járó testsúlyemelkedés már önmagában is a vércukorszint emelkedésére hajlamosít. De ilyen hajlamosító tényező még a magas vérnyomás és a genetikai, családi örökség is. Sok esetben a terhességi cukorbetegség nem okoz panaszt, a születendő gyereket azonban károsíthatja. Ezért minden várandósnál laboratóriumi vizsgálattal keresni kell ezt az elváltozást. Amennyiben megállapítják a terhességi cukorbetegséget, akkor intenzív kezelés szükséges és rendszeres ellenőrzés egy olyan orvoscsoport bevonásával, amely ebben már megfelelő jártasságot szerzett. A terhesség után az anyagcsere jelentősen javul, mégis indokolt a szülés utáni hatodik-nyolcadik héten kontrollvizsgálatra menni, és ezután is évenként érdemes ellenőriztetni a vércukorszintet. A valóságos cukorbetegségek kialakulására ugyanis nagyobb az esélyük azoknak a nőknek, akiknek a terhességük alatt emelkedett a vércukorszintjük. Mit tehet a beteg? Nagyon fontos, hogy a beteg ismerje a saját betegségét, tudja, hogy mi miért van, és saját maga segítse – az orvos-csoporttal együttműködve – a gyógyulását. A cukorbetegség kezelése ugyanis aktív részvételt kíván, hiszen folyamatosan figyelni kell a megfelelő étkezésre, a rendszeres mozgásra, a vércukorszintre. Cukorbetegségre hajlamosító tényezők: túlsúly magas vérnyomás magas vérzsír-szint genetikai örökség (ha a családban előfordult már ez a betegség) terhességi cukorbetegség az orvos feladata. |
Még több az e heti Nők Lapjából:
• Ónódi Eszter: Zsigmond, a fiam a világ közepe » |