Nem egy elkeseredett, mellrákkal sikeresen kezelt olvasótól kaptam levelet, amelyben azt írják: „Már egy éve történt a műtét, de nem merem rászánni magam az újabb, helyreállító operációra.” Sokan közülük azt sem tudják, hol végzik a műtéteket. Sajnos, nem minden beteget tájékoztatnak megfelelően a helyreállítás lehetőségeiről, pedig az emlő részleges vagy teljes elvesztése komoly lelki problémákat okozhat.
| Dr. Kelemen Péter |
Dr. Kelemen Péter, a Szent Imre Kórház plasztikai sebészetének profilvezető-helyettese már régóta fontosnak tartja, hogy a hazai szakemberek, illetve betegek tisztában legyenek az emlőrák utáni helyreállítás legkorszerűbb elveivel, lehetőségeivel. Ezért szervezett a témáról nemzetközi konferenciát nemrégiben Magyarországon.
– Évente körülbelül hétezer-ötszáz új emlőrákot diagnosztizálnak hazánkban – kezdi Kelemen doktor. – Az emlőrák korszerű kezelése ma már csak teammunkában képzelhető el, amikor együttműködik az onkológus, radiológus, patológus, emlő- és plasztikai sebész, radioterapeuta, genetikus, pszichológus. Ez több szakma együttműködését jelenti, melynek során közösen kidolgozott elvekhez tartva magunkat, minden esetben egyénre szabottan választjuk ki a beteg számára legalkalmasabb megoldást. Ha lehetőség van emlőmegtartó műtétre, mirigymodellálásra, vagy azonnali emlő-helyreállításra, jogos igényként merülhet fel a páciensben a torzító műtéti megoldások elkerülése. A mi is érvényes sebészeti, plasztikai sebészeti szakmai elveket adó utolsó konferencia 1999-ben volt. Első Magyar Nemzeti Emlőrák Konszenzus Konferencia volt a neve, és útmutatásai ma már csak részben állják meg a helyüket. Azt tapasztaljuk, hogy míg világszerte a teammunka fontosságát helyezik előtérbe, addig itthon, több intézményben soktényezős, defenzív döntéshozatal zajlik…
Azonnal vagy később?
Az évi hétezer-ötszáz beteg háromnegyedénél emlőmegtartó műtétet végeznek. Ez azt jelenti, hogy a daganatos részt veszik ki kellő biztonsági zónával. Kelemen doktor szerint, ha a sebész nem rendelkezik plasztikai sebészi gyakorlattal, akkor torz lesz a mell a műtét után. A szakember szerint ilyen esetekben lehetséges volna a maradék emlő megformálása. Az onkológiai elvek teljes figyelembe vétele mellett a beteg nem eltorzultan kerülne ki a műtőből.
– Az emlőrák miatt operáltaknál lehetőség van azonnali vagy késői emlő-helyreállításra. A késői, leghamarabb egy évvel az onkológiai műtét, a kezelések befejezése után végezhető el. Az azonnalit pedig a daganat eltávolításával egy időben végezzük. Ma hazánkban is próbálunk teret adni az azonnali helyreállításnak, hiszen külföldön sok helyen ez szinte rutinszerűen így történik, igaz, nagyon szigorú feltételek mellett. A teljes emlőeltávolítások bizonyos eseteiben az emlőmirigy azonnali pótlása is lehetséges. Ez saját szövetekkel történik, például a hátról vagy a hasról nyert bőr-izom lebenyek felhasználásával, vagy implantátummal. A saját szövet azért jobb, mert könnyebben elfogadja a szervezet, és hosszú távon kevesebb a probléma. Ez a műtét hazánkban daganatmegelőző állapot, illetve kimutatott emlőrák-genetikai hajlam esetén végezhető el. Nyugaton már korai stádiumú daganat esetén is elvégzik – magyarázza dr. Kelemen Péter.
A kései emlő-helyreállításkor a hiányzó bőrt, a hiányzó mirigyállományt, illetve az esetlegesen hiányzó bimbóudvart kell pótolni. A bimbóudvar pótlására bőrátültetéssel, vagy az egyszerűbb tetoválással van lehetőség, a bimbót pedig kis bőrlebenyke képzésével állítják helyre.
Ki fizeti a helyreállítást?
Nagyon fontos – és sok beteg nem tudja -, hogy emlőrák esetén a helyreállító műtétet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozza, tehát a betegnek nem kell fizetnie érte! A főorvos elmondta:
– Ha a helyreállított és az egészséges emlő között nagy a méret- vagy formabeli eltérés, akkor az egészséges emlő is az OEP költségére korrigálható. Tudom, a pácienseket sokként éri a mellrák diagnózisa, aztán a műtét. Ezért javaslom, hogy mindenki, még a mellműtétje előtte tájékozódjon a helyreállítás lehetőségeiről. Merjen kérdezni, tanácsot kérni, akár több orvostól is!
|
Visszanyertem az önbizalmam! H. Márta negyvenkilenc éves volt, amikor mellműtétre ment egy rosszindulatú daganat miatt, 2002-ben. – A diagnózis annyira sokkolt, hogy a kórházban nem érdeklődtem, milyen lehetőségeim vannak, egy cél volt: életben maradni. A műtét után arra ébredtem, hogy nincs bal mellem… Szörnyű érzés volt – emlékezik Márta. – Ma már tudom, alaposabban kellett volna tájékozódni, rá kellett volna kérdezni a részleges eltávolításra, az emlőmegtartó műtétre, az esetleges helyreállításra. Borzalmas volt a műtét után naponta belenézni a tükörbe. Teljesen elvesztettem az önbizalmamat, kellemetlenséget okozott a melltartóba helyezett implantátum viselése, strandra, uszodába nem mentem. A páromat nem zavarta az állapotom, engem viszont nagyon. Egy ismerős révén jutottam el a Szent Imre Kórházba, Kelemen doktorhoz. Ő mondta el, milyen lehetőségeim vannak. Két lépésben operált: először „alapozó” műtét történt, majd implantátummal a mell teljes megformálása. Ezután kértem, igazítsa hozzá a jobb mellemet is, amelyből egy kis részt el kellett kimetszeni. Az eltávolított állományt szövettani vizsgálatra küldték, és rákmegelőző állapotot találtak, emiatt eltávolították a mirigyállományt, viszont megőrizték a bőrt, az izmokat, a mellbimbót, majd implantátummal helyreállították. Tudatlan voltam, ma már tudom, az első onkológiai műtétemet is el lehetett volna így végezni! A sorstársaimnak javaslom, a sokkoló hír ellenére tájékozódjanak! Megéri! – mondja Márta, aki visszanyerte az önbizalmát, egészséges, csinos nőnek érezheti magát. |
| Még több az e heti Nők Lapjából:
• Kováts Adél: Nem hiszek semmiféle külső erőben » |
A Nők Lapjára itt fizethetsz elő »