8 tévhit kullancsokról és szúnyogokról

nlc | 2009. Július 15.
A kullancsok és a szúnyogok nem csak nyári esténket vagy erdei túránkat tehetik kellemetlenné: vérszívóink közül ők jelentik a legkomolyabb betegségforrást az emberre nézve. Az általuk terjesztett számos betegség közül csak egy előzhető meg védőoltással. Az egyéni megelőzésre kell tehát fókuszálnunk: el kell kerülnünk a rovarcsípéseket. Erre - és a szövődmények gyógyítására - mindannyian hallottunk már "megbízható" ajánlásokat.

“Viszont azon a nyáron csak őt nem kínozták a szúnyogok!”

Fenti mondat a Macskafogó című rajzfilm szállóigéje: Grabovszki, az egérhős valóban megússza a szúnyogcsípéseket, a megoldás pedig pofonegyszerű: szivarozni kell. Úgy, hogy ki se látsszunk a füstfelhőből. A füst – bár a szúnyogokat valóban elűzi – azonban az egészségre gyakorolt káros hatásai ismeretében nem jelent hatékony megoldást a szúnyogok ellen. A következő 8 ismert tévhit annyiban tér el a fenti példától, hogy még eredménye sincs. Legfeljebb egyvalami: megalapozatlan biztonságérzettel tölt el minket, így még védtelenebbé válhatunk a vérszívókkal szemben.

1. A kullancsok a bőrbe fúródva azonnal fertőznek

A bőrbe fúródott kullancs eltávolítására több óránk is van. A csípés utáni első órában az állat vért szív ugyan, de a fertőzésveszély ekkor még elenyésző. A kockázat 4-6 óra után nő meg ugrásszerűen: ha a kullancs fertőzött, a nyálmirigyeiben lévő kórokozók már megindulnak és az állat fertőzővé lett nyálával a szúrcsatornáján keresztül az áldozat érrendszerbe jutnak.

2. A kullancsok a fákról ugranak áldozatukra, tehát a kalap védelmet nyújt ellenük

A közhiedelemmel ellentétben a kullancsok többsége a fűszálak- és a bokrok leveleinek fonákján várakoznak legfeljebb 1-1,5 méter magasságban. A karimás kalap tehát valóban megállítja és csapdába ejti a ráhulló kullancsokat, de csak a gyerekeknek segít (őket a fejükön éri leggyakrabban csípés).

3. Ha jól felöltözünk, egyáltalán nem fér hozzánk a kullancs

A kullancsok kerülik a fényt, ezért a napozókra jóval kevésbé veszélyesek. A jó idő, a napsütés az egyik leghatásosabb természetes védelem a kullancsok ellen. A bő szabású ruha alatt nemcsak észrevétlenül megbújhat az állat, de árnyékba is húzódhat, amit kifejezetten szeret. Ha nincs jó idő, és talpig beöltözve kirándulunk, próbáljunk meg olyan ruhát felvenni, amely sűrű szövésű, és lehetőleg egybeszabott, így is nehezítve a kullancsok dolgát. A legmegbízhatóbb védekezési módszert azonban így is a testre permetezhető riasztószerek nyújtják – ezek között ma már mindenki talál egyedi igényeinek megfelelőt.

4. A B-vitaminok riasztják a rovarokat

A vitaminok valóban ellenállóbbá teszik a szervezetet a betegségekkel szemben, de a vérszívókra egyáltalán nem hatnak. A tévhit szerint a B-vitamin szedése során a bőr párolgásával erős szag távozik, ami elriasztja a kullancsokat, ezért sokan kezdenek vitaminkúrába kirándulások, nyaralások előtt. Ha csak így védekeznek, komoly veszélynek teszik ki egészségüket.

5. Vigyázni kell, nehogy bőrünkbe szakadjon a kullancs feje

A kórokozók java az állat bélrendszerében és nyálmirigyeiben található, tehát a béltartalma, a nyála az, ami valójában fertőz. Ha a vérszívónak csak a „feje”, azaz a szipókája marad a bőrünkben szervezet hamarosan ki is löki azt magától a bőrből.

6. A kullancs eltávolításának legbiztosabb módszere, ha zsíros krémmel kenjük be a vérszívót

Nagyot tévednek, akik azt hiszik, hogy ettől a kullancs hamarosan magától, fertőzésveszély mentesen kilökődik a bőrből. Ilyenkor a vérszívó stresszhelyzetbe kerül, nem kap levegőt és fuldoklani kezd, aminek hatására beleöklendezi kórokozókat tartalmazó nyálát a szervezetünkbe. A kifejlett kullancs eltávolításának egyik legbiztosabb módszere a gyógyszertárakban, állatpatikákban és a benzinkutakon is kapható kullancs-eltávolító kanál.

7. A Lyme-kór könnyen észrevehető, és gyógyulás után immunissá válunk ellene

A Lyme-kór hetekig-hónapokig, akár évekig is lappanghat a szervezetben, ráadásul könnyen ki is újulhat. A betegség nagyon alattomos, védőoltás sem létezik ellene, ezért nagyon fontos, hogy hamar észleljük a tüneteket. Dr. Nagy Katalin bőrgyógyász szerint „A Lyme-kór gyakran jár fáradtságérzéssel, hidegrázással, lázzal, fejfájással, de szintén ezt a betegséget jelezheti, ha tarkómerevséget, izom- és ízületi fájdalmakat érzünk. A Lyme-kór esetén a csípés körül alakulnak ki a foltok, gyűrűk, vagy vándorfoltokat találunk a testünkön. A Lyme-kórt minden ötödik kullancs hordozhatja. Ha a betegséget időben észreveszik, antibiotikumos kezeléssel gyógyítható ugyan, de nem szabad azt hinni, hogy ez védelmet jelent az ismételt fertőzés ellen. A Lyme-kór különösen hajlamos arra, hogy visszatérjen, ezért a legjobb megoldás, ha évente legalább egy szűrővizsgálaton részt vesz, aki egyszer már elkapta ezt a betegséget.”

8. Hidegben és tábortűz mellett nem csípnek a szúnyogok

Sajnos a vérszívók hidegben és tűz mellett is támadnak, ezért akkor is figyelni kell a védekezésre, ha már lehűlt az idő. Noha leggyakrabban továbbra is vízpartok közelében találkozhatunk velük, olyannyira jól bírják a hideget, hogy még a sarkvidékek zordabb területein is képesek találni élőhelyet. A klímaváltozás miatt az elmúlt években a melegkedvelő vérszívó fajok egyedszáma is jelentősen megnövekedett, egyre szélesebb körben terjesztik az általuk hordozott betegségeket.

 

 

Tudtad?

  • a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) kórokozója elleni védőoltást érdemes már a téli időszak alatt beadatnunk, hogy kora tavaszra védettek legyünk.
  • a kullancsok által terjesztett másik veszélyes betegség, a Lyme-kór kórokozója ellen az emberek számára nem létezik védőoltás.
  • az oltás a csípés ellen nem, csupán az agyvelőgyulladás vírus fertőzés ellen véd.
  • a kullancsok elleni védekezés egyéni szinten a leghatékonyabb, mivel kullancsirtás már nincs, és oltás sem mindenkinek adható.

Exit mobile version