Ne légy a frontok játékszere!

Denkinger Anita | 2009. Augusztus 07.
Az emberek több mint fele frontérzékeny, különösen a nők szenvednek az erőteljes légköri változások okozta kellemetlen közérzettől, testi-lelki panaszoktól. Mivel hetente átlagosan két-három front vonul át felettünk, érdemes felkészülnünk, és megtanulnunk kivédeni a hatásukat.

Úgy tűnik, ma többen szenvednek a frontok kellemetlen hatásaitól, mint régen. Pedig ezek a légköri jelenségek mindig is léteztek, csak az edzettségünk változott az évszázadok során. Szaporodtak az immunrendszerünket gyengítő tényezők, emellett több időt töltünk a négy fal között, mint a szabadban, fűtünk, hűtünk, meleg vizet használunk. Mindezek azt eredményezték, hogy szervezetünk elszokott az időjárás szélsőségeitől. A frontra jellemző, hogy hirtelen és jelentősen megváltozik a hőmérséklet, a légnyomás, illetve a levegő páratartalma. Ezt a nagy változást viszont a szervezet, bár igyekszik, nem tudja ilyen tempóban követni. Ez az igyekezet azonban megterheli a szervezetet, főleg az idegrendszert, és kialakul a frontérzékenység, amely a szervezet túlzott reakciója az időjárási változásokra.

 

Egy kis meteorológia…

Az időjárási front egy érintkezési felület a hideg és a meleg levegő határán. A légtömegek ugyanis nem keverednek, hanem a könnyebb, ritkább, melegebb levegő felemelkedik a sűrűbb, hidegebb fölé. A levegőtömeg hőmérséklet-változása szerint hideg, meleg és vegyes frontokat különböztetünk meg, amelyek a légkör állapotát meghatározó paramétereket egyszerre, rövid idő alatt nagymértékben megváltoztatják.

Melegfront akkor alakul ki, amikor a meleg levegő eléri a hideget. Ilyenkor pehely-, fátyol- vagy zivatarfelhőket látunk az égen, amelyek főleg vízszintes kiterjedésben látszanak. Hirtelen emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom és csökken a légnyomás. A front általában kevésbé intenzív csapadékot, csendes esőt hoz magával, elvonultával pedig sokkal melegebb és nedvesebb lesz a levegő.

Hidegfront esetén a hideg levegő a meleg fölé emelkedik, amit maga előtt tol és emelkedésre késztet. Az emelkedő meleg légtömeg lehűl, aminek következtében függőleges kiterjedésű felhőzet és erős esőzés alakul ki. A hőmérséklet és a levegő páratartalma rohamosan csökken, míg a légnyomás emelkedik. A front elvonulása után a levegő sokkal hidegebb és szárazabb lesz, mint előtte.

Vegyes vagy kettős front alakul ki, amikor a hidegfront utoléri a melegfrontot, és a hideg levegő találkozik a meleggel. Ilyenkor a felhőzet kevert, hirtelen hőmérséklet- és légnyomásváltozás észlelhető erős szél kíséretében.

 

Új klíma, több front

A klímaváltozás miatt az utóbbi évek időjárása változékonyabb lett. Ma már nem meglepő, ha egyik napról a másikra tíz fokot esik vagy nő a hőmérséklet, és az sem, ha egy napon belül váltogatják egymást a meleg- és hidegfrontok. Ezek a gyakori ingadozások még egy egészséges ember számára is nagy próbatételt jelentenek – megbolygatják a szervezet normális működését, állandó alkalmazkodást kívánnak hőszabályozó rendszerünktől, és igénybe veszik szívünket és keringési rendszerünket. Nem csoda, ha közérzetünk és hangulatunk is olyan, mint az időjárás. A fronthatások gyakoriságát azonban nem csak a természet produkálja. A légkondicionált munkahelyek, áruházak hőmérséklete, páratartalma nyáron jelentősen eltér a külső környezetétől. Amikor egyik „klímából” ki- vagy belépünk a másikba, a tíz-húsz fokos különbséggel ugyanolyan megterhelésnek tesszük ki szervezetünket, mint frontátvonuláskor.

Mit okozhatnak a frontok?

A frontokat kísérő változások az idegrendszerünkre hatnak, és általában hamarabb érzékelhetők, mint maga a frontátvonulás. Ezért van az, hogy a frontérzékenyek napokkal előbb képesek megjósolni a hirtelen felmelegedést vagy lehűlést.

A legerősebb hatása a melegfrontnak van, a magyarok nagyobb része ettől szenved. Ilyenkor a vegetatív idegrendszer az egyensúlyi állapotból paraszimpatikus irányba tolódik el, aminek következtében emelkedik a vérnyomás, szapora lesz a légzés és a szívverés, nyugtalanság, pszichés ingerlékenység, álmatlanság és ennek következtében levertség, szétszórtság, fáradékonyság és depresszió lehet úrrá rajtunk. Gyakori tünet a fejfájás, a migrén, a szédülés, a fokozott fájdalomérzékenység, a fertőzéses, gyulladásos folyamatok fellángolása, valamint a szívbetegség rosszabbodása. Romlik a koncentrációs és teljesítőképességünk, hosszabb a reakcióidőnk, ezért gyakoribbak a balesetek. Később indulnak meg a szülések, és emelkedik az öngyilkosságok száma is. Nő a vérzésre való hajlam, gyakoribbak a tüdő- és agyembóliák, a szívinfarktus és a trombózis. Romolhat a szervezet védekezőképessége, valamint a cukorbetegséggel és pajzsmirigy-rendellenességgel küzdők állapota.

 

A hidegfront a melegfronttal ellentétben általában a megérkezése után okoz panaszokat. Hatására az idegrendszer „ellazul”, csökken a vérnyomás, lassul a szívműködés és a légzés. Nehézkessé válik a gondolkodás, nő a reakcióidő, csökken az ingerlékenység, szédülés, fejfájás, álmosság és ájulás léphet fel. Csak ritkán fordul elő, hogy frissítően hat. Hidegfront esetén nő a szervezet görcskészsége, különösen az epe-, vese-, gyomor-, szív- és hasgörcsök jellemzőek. Emelkedik a hörghurutok száma, fokozódik a trombózisveszély, erősödnek a fájdalmak, a rohamok, romlik az asztmás, allergiás, epilepsziás és reumás betegek állapota. Korábban indulnak meg a szülések, és nő a műtétek utáni komplikációk száma.

Sajátos földrajzi helyzete miatt a Kárpát-medencében gyakoriak a kettős fronthatások. Ezek hatnak a legerőteljesebben a vegetatív idegrendszerre, ugyanis ilyenkor a meleg- és hidegfrontok tünetei egymástól függetlenül vagy keveredve léphetnek fel egyéni érzékenységtől függően. Leggyakrabban fejfájással, a figyelem és a koncentrációs képesség romlásával jár.

 

Mitől függ a frontérzékenység?

Az időjárás-változás szinte mindenkire hat. Vannak, akik csak annyit éreznek, hogy valami van a levegőben, míg mások komoly testi tüneteket, rosszulléteket produkálnak. Vannak, akik a melegfrontot, mások a hidegfrontot viselik rosszabbul, és akadnak, akik mindkettőt. A frontérzékenység alapvetően egyénfüggő. A hajlam öröklődik, de kialakulása függ az egyén energetikai, fizikai és egészségi állapotától, idegrendszerének általános állapotától, környezeti edzettségétől, korától, nemétől és testsúlyától is. A testi, hormonális és lelki problémával küszködők, a túlsúlyosak, a gyenge immunrendszerűek, a szív- és érbetegek, valamint a kimerült, túlterhelt, stresszes emberek érzékenyebbek az időjárás-változásokra. A frontok jobban megviselik a nők, az idősek, a krónikus betegek, a csecsemők és ritkábban a három év feletti gyerekek szervezetét is.

Ezoterikus felfogás szerint a front a szeszélyes világ és a változó élet szimbóluma. Így a frontérzékenység lelki oka, hogy nehezen nézünk szembe a változással és birkózunk meg a kihívásokkal, feltehetően azért, mert nincs elég önbizalmunk.

 

Vértezd fel magad a frontok ellen

Derítsd ki, milyen frontra vagy érzékeny. Két hónapon keresztül figyeld az időjárást és a meteorológiai jelentéseket, hogy tudd, mikor milyen front várható. Közben vezess naplót arról, mikor milyen tünetek jelentkeztek.

Javíts környezeti edzettségeden. Ússz, fuss, sétálj gyakrabban friss levegőn, rossz időben is. Egy német kutatás szerint minél több időt töltünk a szabadban, annál kevésbé leszünk frontérzékenyek.

Erősítsd az immun- és idegrendszered. Ha odafigyelsz egészségedre, és megszabadítod tested és lelked a felesleges mérgektől, akkor mérsékeltebben vagy egyáltalán nem jelentkeznek a frontérzékenység tünetei.

Csökkentsd az alkoholfogyasztást és kerüld a dohányzást.

Igyál naponta legalább két liter ásványvizet, friss gyümölcslevet, teát. Nyáron különösen ügyelj a bőséges folyadékfogyasztásra.

Ha melegfrontra vagy érzékeny, fogyassz több A-, B- és C-vitamint, kalciumot, foszfort, zöldség- és gyümölcsféléket. Hidegfront-érzékenység esetén pedig növeld a B-, D- és E-vitaminban, káliumban és magnéziumban dús ételek fogyasztását.

Szaunázz, és alkalmazz meleg-hideg váltózuhanyt.

Aludj és pihenj sokat.

Lazíts, idegeskedj kevesebbet, csökkentsd a stresszt. Ebben sokat segít a rendszeres relaxáció, jóga, meditáció vagy az autogén tréning.

Alkalmazz masszázsterápiát, fejmasszázst, akupresszúrát, szükség esetén vegyél részt akupunktúrás kezelésen. A fronthatás által kiváltott panasz alapján meg tudják állapítani, hogy a szervezet mely területén mutatkozik energiahiány vagy -telítettség, és az arra a területre ható akupunktúrás kezeléssel javítható a közérzetünk.

Használj mágneses lepedőt, ezzel csökkentheted az időjárás-változás hatását.

Fogyassz orbáncfüvet, ginszenget, gyömbért, édesköményt tartalmazó frontteát, természetes alapú antifrontcseppeket vagy kapszulákat. Nyugtató hatású a kamillából, levendulából, citromfűből készült teafőzet.

 

Párologtass vagy cseppents a fürdővizedbe levendula-, citromfű-, borsmenta- és zsályaillóolajat, amelyeket alkalmazhatsz a halántékod vagy a csuklód bedörzsölésére is.

Lefekvés előtt alaposan szellőztess ki, és hagyd nyitva éjszakára az ablakot, hogy a szobahőmérséklet minél alacsonyabb legyen.

Szokatlan vagy komolyabb testi-lelki tünetek esetén fordulj orvoshoz vagy természetgyógyászhoz. Lehetséges, hogy a háttérben komolyabb, kezelésre szoruló szervi vagy pszichés rendellenesség áll, amely felborította a szervezet testi vagy lelki egyensúlyát.

Tudtad?

Az állatok is érzékenyek a frontokra. Klasszikus „meteorológus” a levelibéka, de különleges „antennával” rendelkezik a kakas is, aki a szokásosnál többet kukorékol, ha front közeleg. A macska is nyugtalanná válik a légnyomás változásakor, mert ilyenkor a levegőben megnövekvő elektromos töltés villamosságot okoz bundájában. Szőre felborzolódik, és hogy megszabaduljon a feszültségtől, a bútorokhoz dörgölődzik, és gondosan tisztogatja bundáját, így jelezve, hogy eső lesz. A páratartalom emelkedésekor leesik a falra tapadt gekkó, mert ilyenkor tapadókorongjai nem zárnak légmentesen. Az arabok ebből tudják, hogy esni fog.

 

Exit mobile version