A kávé magasabb sebességfokozatba kapcsolja az egész szervezetet. Fő hatóanyaga, a koffein a központi idegrendszerre hat izgatóan: aki érzékenyebben reagál erre az anyagra, délután már ne kávézzon, nehogy gondjai legyenek az elalvással. Emeli a vérnyomást és a koleszterinszintet is, ráadásul huzamosabb ideig történő fogyasztása egyfajta függőséghez vezet – egy idő után az agy megfelelő teljesítményéhez már feltétlenül szükségünk lesz rá. Nem ajánlatos túladagolni, hiszen ingerlékenységet, szapora szívdobogást válthat ki, ha túl nagy adagban vesszük magunkhoz. Egyes kutatások szerint bizonyos daganatos betegségek (például a hólyagrák) kialakulásának is köze lehet a nagy mennyiségű koffein fogyasztásához. A gyomorsav kiválasztását is serkenti, így nem könnyíti meg azok helyzetét, akik hajlamosak a gyomorfekélyre.
Eddig a kockázatok – ám a kávénak egyes kutatások egészségvédő hatást is tulajdonítanak. Élénkítő hatása mellett például érezhetően javítja a hangulatot, és a fájdalomcsillapítók hatását is erősíti. Egy kutatás szerint segíthet az asztmásoknak a roham megelőzésében. Egy másik tudományos vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a kávéfogyasztás csökkenti a májzsugor kockázatát. Egy gyulladások, daganatok és egyes szívbetegségek kezelésére szánt, kísérleti stádiumban levő gyógyszernek pedig a koffein lesz a fő hatóanyaga. Abban egyébként minden kutató – a kávé barátai és ellenzői is – egyetért, hogy napi egy-két csésze kávé biztonsággal elfogyasztható, ennyit még a várandósoknak se tiltanak meg.