Egy a Chicagói Egyetemen patkányokon elvégzett kísérlet arra az eredményre jutott, hogy az elszigetelten élő és stresszes állatok 3,3-szor nagyobb mellrák-kockázattal voltak kénytelenek szembenézni, mint átlagos fajtársaik. A magányosan tartott patkányoknál 135 százalékkal több rákos daganat fordult elő, mint a kontrollcsoportban, a daganatok méretében pedig 8000 százalékos volt a növekedés.
Az elszigeteltség, és a stresszes helyzetek (például a ragadozó szagának érzékelése) a kortikoszteron nevű stresszhormon termelődésének növekedését hozza magával – ráadásul az egymástól elszigetelten tartott patkányok lassabban tértek magukhoz egy-egy stresszes helyzetből, mint a kisebb csoportokban élő társaik.
„A vizsgálat eredménye azt sugallja, hogy az elszigeteltségnek és a stressznek az emberi mellrák kockázatának növekedésében is szerepe van” – elemezte a kutatást Martha McClintock, az egyetem pszichológiaprofesszora. A kutatók azt is észrevették ugyanis, hogy azokban a társadalmi csoportokban, ahol a nők komoly bűnözési rátájú környéken élnek, és így szembe kell nézniük a társadalmi elszigeteltséggel és gyakoriak a stresszhelyzetek az életükben, gyakoribb a mellrákos megbetegedés.