Több ezer európai – köztük magyarok – fertőződött meg egzotikus betegségekkel a nyaralók felelőtlensége miatt. Az Európai Járvány- és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) október végén publikálta legfrissebb európai egészségügyi összefoglalóját, amelyből kiderül, hogy az unióban még mindig többezres nagyságrendben fordulnak elő olyan fertőzések, amelyek védőoltással megelőzhetőek lennének.
Az egzotikus szezont kevésbé érinti a válság
Bár az utazási irodák a gazdasági válság következtében jelentős visszaesésről számoltak be, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az idei esztendő első hat hónapjában a magyarok utazási kedve nem csökkent. Ráadásul még többet is költöttek utazásaik alatt, mint 2008 első félévében. Az utazás elsősorban a korábban olcsóbb külföldi utakat keresők körében esett vissza. A drágább, egzotikus úti célok esetében a nyaralók továbbra is annyit költenek pihenésre, mint az előző években.
Az utazási irodák forgalmának csökkenését az is okozhatja, hogy a távoli tájakra utazók saját maguk szervezik meg útjaikat, hiszen így olcsóbban “telelhetnek”. Az Egészségtudatos Utazásért Program tavasszal végzett online felméréséből kiderült, hogy a nyaralók 24 százaléka más földrészre utazik, azaz valószínűleg egzotikus nyaralást tervez idén. A KSH és az online kutatás adatait összevetve ez azt jelenti, hogy Magyarországról közel 250-350 ezer ember készül olyan területre, amely komoly egészségügyi veszélyeket rejt.
|
Mi kell az önfeledt pihenéshez? • Utazás előtt minimum hat héttel tudakold meg az oltóközpontokban vagy a háziorvostól, hogy milyen fertőzések fordulnak elő ott, ahova utazol. |
Mesés tájak, halálos betegségek
A trópusi úti célpontok többsége a fejlődő világ országaiban található, ahol igen elmaradott körülmények között élnek az emberek. Elterjedtek a szennyezett vízzel és étellel terjedő fertőzések: a hepatitis A, a kolera, a hastífusz, a szalmonella stb. Ráadásul az egészségügyi ellátás színvonala sem megfelelő. Ezzel szemben Magyarországon a világ egyik legjobb védőoltási programja működik, amelynek keretében már gyermekkorban megkapjuk a legfontosabb oltásokat. Kanyaró, mumpsz, rubeóla ellen is védettek vagyunk, míg ezek a betegségek a trópusokon számos halálesetet idéznek elő ma is.
A trópusi, esős éghajlat alatt számos olyan rovarral találkozhatunk, amelyek veszélyes betegségek kórokozóit hordozhatják. Így sok helyen kötelező a csípéssel terjedő sárgaláz elleni oltás, ajánlott a maláriaparazita elleni gyógyszeres védekezés, valamint rovarriasztó szerek használata az oltással nem megelőzhető dengue-láz ellen. A trópusi turistaparadicsomokban gyakran virágzik a szexturizmus, amely a szexuális úton terjedő betegségek melegágya. Hepatitis B ellen védőoltás ajánlott, a nemi betegségek és a HIV ellen pedig óvszerrel védekezhet az utazó.
Újabb ellenség: itt az új influenza
A H1N1-világjárvány terjedése miatt azzal is számolniuk kell az utazóknak, hogy a forgalmas reptereken bármikor új típusú influenzával fertőződhet. A fertőzés utazás esetén azért is komoly rizikó, mert előfordulhat, hogy a célországban nincsenek meg a gyógyításhoz szükséges egészségügyi feltételek. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az északi féltekén, az influenzaszezon kezdetét követően tovább erősödött a H1N1-járvány. Ha valaki idén szeretne hosszabb útra indulni, akkor az utazás előtt továbbra is érdemes beoltatnia magát H1N1 ellen. Utazás előtt mindenképpen érdemes tájékozódni az adott országok nagykövetségén, hogy a meglátogatandó országokban nem vezettek-e be karantént a H1N1-fertőzés megelőzésére. Ebben az esetben kötelezően be kell mutatni a H1N1 elleni védőoltást igazoló dokumentumot, illetve előfordulhat, hogy az európai utazókat egyáltalán nem engedik be az országba.
Felelőtlenek a magyar utazók
A magyar utazók nem lelkesednek a védőoltásokért. Míg a nyugat-európai utazók közel negyede egészségügyi szempontból is felkészül utazására, különösen, ha a trópusok a cél, addig Magyarországon a külföldre indulók alig 10 százaléka van beoltva például hepatitis A és B ellen. Az Országos Epidemiológiai Központ jelentései szerint tavaly összesen 414 hepatitisvírusos fertőzés fordult elő az országban, egy behurcolt eset kapcsán ismét felbukkant nálunk a tífusz, és 5 utazónál maláriát mutattak ki.
Az Egészségtudatos Utazásért Program tavaszi kutatásának adatai szerint az utazók nem tartják veszélyesnek az úti célpontokat. A válaszadók 29 százaléka általában nem is tudja, milyen fertőzések és egészségügyi problémák fordulhatnak elő a kiválasztott országban, 47 százalék meg van győződve arról, hogy ahova készül, ott nincs sem a hepatitisnek, sem más fertőzésnek kitéve. Csupán 24 százalék nyilatkozott úgy, hogy hepatitis- és egyéb fertőzésveszélyes országba készül.
|
Fontos! |