Ég, csíp, fáj – Mi az a vulvodynia?

Mi is az a vulvodynia?

A vulvodyniakutatás nemzetközi szervezete pontos leírást tett közzé a vulvodyniáról. Eszerint ez az 1985-ben elnevezett jelenség nem más, mint a szeméremtest krónikus kellemetlen érzése, amely mögött nem áll sem gomba-, sem herpeszvírus-fertőzés, bőrbetegség vagy más, laboratóriumi módszerekkel kimutatható elváltozás. A kellemetlenség leginkább égő, csípő fájdalom, amely érintésre jelentkezik, de tovább is fennállhat.

A fájdalom típusai

• Az esetek egy részében csak a hüvelybemenetnél érzékelhető égő érzés akkor, amikor azt valamiféle fizikai inger kiváltja. Ez nem csupán a szexuális életre vonatkozik, hiszen ez a fájdalom akár egy nőgyógyászati vizsgálatnál, tamponhasználat során, de az ennél jóval finomabb ingereknél is jelentkezik, miközben a hüvelybemenet vörhenyes színű. Ez a probléma leginkább a 40 év alatti hölgyeket érinti.

• Jellemzően a változókor után figyelhető meg a másik megjelenési forma, amikor nem csupán a hüvelybemenet érzékeny, de a szeméremdomb, a gát, a kis- és a nagyajkak, sőt akár a comb belső oldala is. Itt is kiváltó ok lehet a szeméremtestet érő külső inger, de a fájdalom akár minden behatás nélkül is fellobbanhat. 

Az orvos szemével

– Ritka kórképről van szó, magam több tízezer betegből még tucatnyi esettel sem találkoztam – mondja dr. Hintalan Albert, az Oxygen Medical nőgyógyásza. – A nemzetközileg elfogadott meghatározás is arra utal, hogy akkor beszélhetünk erről a kórképről, ha minden más ismert eredetű betegséget kizártunk, így a legfontosabbakat: vírusos, bakteriális, gombás eredetű gyulladást, hormonális változásokat vagy anyagcsere-betegségek okozta, illetve daganatos jellegű hámelváltozást, mechanikai vagy vegyszer okozta irritációt, sérülést.

Ezért a legfontosabb, hogy a fenti leírt panaszok esetén történjen nőgyógyászati vizsgálat. Be kell vallanunk, sajnos nem azért, mert ez garantálná a hatásos kezelést. Azért kell nőgyógyászhoz mennünk, mert sokszor könnyebben gyógyítható betegséget találunk, amelyet sikerrel tudunk kezelni. Más esetben így tudunk megelőzni súlyos betegséget, például szeméremtest-daganatot. De az időben elvégzett nőgyógyászati vizsgálattal megakadályozhatjuk bármely, elhúzódó betegség okozta fájdalom pszichés rögzülését is, hiszen itt a nőiesség legintimebb hordozója és a nemiség örömszerző funkciójának jelentős tényezője kerül konfliktusba a lélekkel. Ennek hátterében nemegyszer igazolható lelki vagy fizikai trauma, akár gyermekkori is, a szexualitás hárítása lelkiismereti, neveltetési okokból – és sok más egyéb is. Ilyen esetekben még inkább kiderül, hogy a gyógyítás nemcsak mesterség, de egyben művészet is.

A panaszok súlyosságát jelzi, hogy többfajta műtétes beavatkozásról is tudunk, amelyet nemegyszer a beteg kényszerít ki. Ezek közül ismert olyan is, amely tulajdonképpen e fájdalmas terület eltávolítását jelenti, mások az érintett bőrterület ideg-összeköttetését szüntetik meg. Meggyőződésem, hogy ezek a beavatkozások csak igen ritkán lehetnek indokoltak.

Mi okozhatja?

Erre a kérdésre még nem sikerült egyértelmű választ adniuk a kérdés kutatóinak. Több valószínűsíthető válasz is létezik, amelyekkel kapcsolatban folyamatos kutatásokat végeznek.

• Mivel a vulvodyniás panaszok felerősödnek menstruáció, a szoptatás és a változókor alatt, elég valószínű, hogy ilyenkor megváltozó hormonszint is okolható a panaszokért. A terhesség szintén erős hormonális változásokat okoz, ám ezek csak közvetve vezethetnek a kórkép kialakulásához. Ugyanis ilyenkor a magas ösztrogénszint sok nőnél okoz megnövekedett mennyiségű hüvelyi folyást. Ez az ártalmatlan jelenség sokakat annyira zavar, hogy fokozottabban és tartósan alkalmaznak intim tisztálkodószereket, folyamatosan irritálva a szeméremtest érzékeny bőrét. Ezen a talajon pedig nagyobb esélye van a vulvodynia megjelenésének.

• A genetikai háttér valószínűsíthetőségének egyik oka, hogy egyes családokban halmozottan jelentkezik a probléma. A másik okot a jelenleg is zajló molekuláris genetikai vizsgálatok igazolják. Ezek szerint a betegeknél fokozottan termelődnek azok a molekulák, amelyek felelősek a helyi gyulladásos válaszreakciók kialakulásáért. A gyakori gyulladás pedig a hüvelybemenet környékén a fájdalomérző idegek rendellenes elszaporodását okozhatja.

• A pszichés eredet valószínűségét is vizsgálták már a kutatók, de nem jutottak egyértelmű következtetésre. Azt megállapították, hogy a vulvodyniával küzdő nők nagy részének más, lelki eredetű problémája is van, például irritábilis bél szindróma, fejfájás vagy akár depresszió. Az azonban nem derült, hogy ez utóbbit például nem a nehézkesebb, örömtelenebb szexuális élet okozza-e.

• A Minnesotai Egyetemen azt is kimutatták, hogy azok a nők, akiknél jelen van egyéb allergia is, jóval nagyobb eséllyel szembesülnek a vulvodyniával, mint az erre nem hajlamosak. 

Tanácsok a kezeléshez

• A szexuális élet során ajánlatos kerülni a hüvelyben használatos spermicid fogamzásgátlókat, viszont érdemes kipróbálni az intim síkosítókat. Súlyosabb esetben az orvos is írhat fel helyi érzéstelenítőkrémet, szteroidokat.

• Próbáljuk ki az intimtornát.

• Tisztálkodásnál kerülni kell az intim mosdószereket és a túl meleg vagy forró vizet, a langyos vagy a hideg zuhany enyhíti az égő érzést.

• Ne tartogassuk a vizeletet, ha szükségét érezzük, minél hamarabb menjünk a mosdóba.

• Illatmentes, fehér vécépapírt használjunk.

• Viseljünk pamut alsóneműt, amelyet hipoallergén mosószerrel mosunk, kerüljük a túl feszes harisnyákat.

• Próbáljunk minél többször felállni az ülőmunka során, amit lehet, állva végezzünk.

• Ne erőltessük a szeméremtest nyomásával járó sportokat, például biciklizés, lovaglás.

• Sajátítsunk el valamilyen relaxációs technikát, hosszú távon segíthet.

Forrás: www.oxygenmedical.hu