Szépülj kívül-belül olívával!

Horváth Judit | 2010. Február 01.
Az olívaolaj a mediterrán étrend kihagyhatatlan hozzávalója: többek közt épp neki köszönhetik az olasz, a spanyol és a görög ételek, hogy annyira egészségesnek tartják őket. A folyékony aranynak is nevezett olaj ugyanis számtalan területen támogatja a szervezetedet – de csak akkor, ha odafigyelsz a minőségére!

Az olívabogyókból préselt illatos, aromás olajat már az ókorban is előszeretettel fogyasztották a Földközi-tenger vidékén élő népek. Népszerűségéből máig sem vesztett: míg nálunk elsősorban napraforgóolajjal készülnek az ételek, a mediterrán országokban elvitathatatlan az olívaolaj elsősége. És lássuk be, igazuk van az olaszoknak, spanyoloknak, görögöknek: a növényi olajok közül messze a legegészségesebb az olívaolaj! Az sem véletlen, és nem is csak az arrafelé szokásos pozitív életszemléletnek köszönhető, hogy a mediterrán országokban sokkal ritkábban fordulnak elő a szívbetegségek, mint Európának ezen a részén.

Hasznos zsírsavak

A titok az olívaolajban levő egészséges, egyszeresen telítetlen zsírsav, az oleinsav, amely több kutatás szerint is csökkenti a szív- és érrendszeri kórok kialakulásának valószínűségét. A Bolognai Egyetem egyik vizsgálata például arra az eredményre jutott, hogy azok az emberek, akiknek a táplálkozásában a telítetlen zsírsavak közül az oleinsav aránya nagyobb, mint az elsősorban állati eredetű élelmiszerekben előforduló arachidonsavé, valamint a linolénsavé (amely a napraforgó- és a kukoricaolajban található, és amelyből B6-vitamin hatására arachidonsav képződhet), azoknak a szív- és érrendszeri kórok kisebb veszélyével kell szembenézniük.

Az egészséges telítetlen zsírsavak visszafogják a szervezet gyulladásos folyamatait. Az olívaolajban megtalálható oleinsav az agyat is valósággal „megolajozza”: karbantartja az idegsejtek membránjait, így megelőzi a depressziót. Ennek tudatában érdemes elgondolkodni rajta: vajon tényleg csak a szikrázó napsütés az oka, hogy a mediterrán országok lakói általában a jókedvükről ismertek?

Az olívaolaj rengeteg antioxidánst is tartalmaz: E-vitamin és polifenol-tartalmának köszönhetően megvéd a szabad gyökök ártalmas hatásaitól. Egy másik erőteljes antioxidánsa, a szkvalén óvja a bőrt a külvilág támadásaitól, sőt egyes kutatások szerint a bőrrák bizonyos fajtáinak kockázatát is csökkenti. A szakértők szerint a legjobb, ha napi két kanál olívaolaj szerepel az étrendünkben – akár salátaöntetként, akár ételeink ízesítőjeként.

Vigyázz a minőségre!

Az azonban egyáltalán nem mindegy, melyik üveget veszed le a polcról az üzletben: olívaolaj és olívaolaj között ugyanis jelentős minőségbeli különbségek adódnak.

A legjobb minőségű olívaolaj az „extra szűz” kifejezést viseli büszkén a címkéjén. A préselésre váró olajbogyók közül ilyenkor minden szennyeződést gondosan eltávolítanak, és a leszedéstől számított 24 órán belül kipréselik őket – hagyományos, mechanikus módszerekkel. A hidegen préselt olajok préselése 27 °C-nál nem magasabb hőmérsékletű környezetben történik, és az olajhoz semmilyen adalékot, oldószert vagy tartósítószert nem adnak.

A szűz olívaolaj szintén közvetlenül az olívabogyók mechanikai sajtolásával, préselésével készül, ám a minősége gyengébb az extra szűzénél.

A legnagyobb hibát a sansa (lampante, pomace vagy orujo néven is kapható) olívaolaj vásárlásával ejtheted: ezt ugyanis a szűz olívaolaj előállításánál visszamaradt „olívapogácsák” felhasználásával állítják elő, az olajat vegyi és mechanikai úton finomítják, hogy csökkenjen a savassága és kellemetlen íze, szaga. Ehhez adnak hozzá 1 százaléknyi extra szűz vagy szűz olívaolajat, hogy ráírhassák a címkére: olívaolaj. Mivel a sansa olajokban csak 1 százaléknyi az olívaolaj-tartalom, nem érdemes tőle az egészségre gyakorolt jó hatást várni. Ez az olcsó, silány minőségű olaj a mediterrán országokban már piacra is alig kerül, itthon viszont a tájékozatlan, ám árérzékeny vevők még mindig sokat vásárolnak belőle: egyes felmérések szerint száz üveg eladott olívaolajból hatvan sansa, míg tőlünk délebbre mindössze kettő!

Mire használható még?

Az olívaolajat nem csak főzésre használhatod! A töredezett körmöket például érdemes 10 percre olívaolajba áztatni, majd kevés olajat belemasszírozni a kéz bőrébe és a körmökbe. Ha egy kis citromlevet is adsz az olajhoz, a sárgás elszíneződések is eltűnnek a körmödről.

A száraz, töredezett hajra olívaolajos pakolást tegyél: hajmosás előtt nedvesítsd be a hajad, kend be egy kis olívaolajjal, tekerd körbe törölközővel, majd 20-30 perc után moss hajat.

Az olívaolaj a legjobb természetes testápoló: kend a fürdés után még picit nedves bőrödre, vagy önts egy kis pohárral a fürdővizedbe (néhány csepp illóolajat is adhatsz hozzá). A dekoltázsodat ápold olívaolaj-pakolással: kend be olajjal, teríts rá műanyag fóliát, és pihenj le vele húsz percre. Két evőkanál tengeri só és ugyanennyi olívaolaj keveréke kiváló bőrradír.

Egy kanál olívaolaj lefekvés előtt a horkolást is megelőzi, mivel nem hagyja kiszáradni a torkot, de a szálkát is könnyebben húzhatod ki az ujjadból, ha előtte bekened langyos olívaolajjal.

Süthetsz is benne!
Sokan nem tudják, lehet-e sütni az extra szűz olívaolajban. Bizonyos hőfok felett a legtöbb növényi olajban káros anyagok képződhetnek: az olívaolajnál ez a hőfok körülbelül 200-220 °C, míg a napraforgóolajnál 170, a vajnál 132 °C. Magas oleinsav-tartalma miatt többszöri melegítés esetén sem törik meg, és az oxidációs melléktermékek képződése is elenyésző. Így sütésre is kiválóan alkalmas, túlmelegedni azonban semmiképp se hagyd!

 

 

Exit mobile version