Venni vagy nem venni? A vásárlásmánia megzabolázásának titkai

Máriás Petra | 2010. Augusztus 23.
Manapság egyre elterjedtebb, hogy kényszeres vásárlással enyhítjük bánatunkat, szorongásunkat vagy éppen unalmunkat – ki-ki másra használja ezt az "érzéstelenítést". Mindamellett, hogy érdemes mögé néznünk a vásárlási kényszerünknek, és megoldani az okait, a megtanult viselkedés megváltoztatása is energiát igényel. A következő ötletek és gondolatok ebben segíthetnek.

Koncentráljunk inkább másra! Szeretném azt a gyönyörű cipőt, de inkább egy hétvégi utazásra spórolok. Az ötlet lényege, hogy megengedünk magunknak némi kényeztetést, de valamiféle fontossági sorrendet felállítva szabunk határt ezeknek a kiadásoknak.

Vezessünk nyilvántartást kiadásainkról! Ezáltal először is szembesülhetünk azzal, hogy valójában mennyit költünk – megeshet, hogy egyáltalán nem érzékeljük, naponta hányszor nyitjuk ki pénztárcánkat. Másrészt így alaposan megvizsgálhatjuk, mi az, amire szükségünk van, és mi mindenre vágyunk – a különbséget pedig érdemes tudatosítanunk magunkban. A tudatosság a problémavásárlók számára kulcsszó, különösen a nyaralások időszakában, amikor könnyebben csábulunk költekezésre. A tudatosság annyit tesz, hogy nem azért vásárolunk, hogy így próbáljuk meg kielégíteni érzelmi szükségleteinket. Azt jelenti, hogy felismerjük nyomógombjainkat, amelyek vásárlásra késztetnek bennünket, egyben tudatára ébredünk, mi a különbség szükségleteink és vágyaink között, és rádöbbenünk, hogy az utóbbiak zömét az érdekeinket legritkábban szem előtt tartó kifinomult marketinggépezet tukmálja ránk.

Ha van gyermekünk, vonjuk be őt is a takarékoskodásba! Ajánljunk neki minden megspórolt forint után jutalékot, így szövetségesre lelhetünk a tudatosabb költekezésben.

Találjunk magunknak igazi hobbit, tartalmas, élvezetes időtöltést ahelyett, hogy szórakozásként vásárolunk. Sokkal nagyobb megelégedettséget jelent, és rengeteget spórolhatunk vele.
Hogyan állhatunk ellen a vonzó ajánlatoknak, csábító árleszállításoknak? Maradjunk a realitás talaján. Készítsünk tervet. Döntsük el előre, mekkora összeget költhetünk. Vásárlás közben ne feledkezzünk meg arról, amit a vizsgálatok újra és újra alátámasztanak: a közösen átélt élmények nagyobb értéket hordoznak az anyagi javaknál. A kellemes emlékek nem fakulnak ki a mosásban, és nem mennek ki a divatból.

Bármit is vegyünk, ne engedjük ki az irányítást kezünkből! Ha problémáinkra hajlamosak vagyunk vásárlással orvosságot keresni, hordjunk magunknál egy kis kártyát, amelyen a következő hat kérdés szerepel:

  1. Miért vagyok itt?
  2. Milyen érzések vannak most bennem?
  3. Tényleg szükségem van erre?
  4. Mi lenne, ha várnék egy kicsit, mielőtt megvenném?
  5. Hogyan fizetem ki?
  6. Hová fogom tenni?

Őszintén válaszoljunk ezekre a kérdésekre, akárhányszor beindul bennünk a vásárlási őrület. És a legfontosabb: ne essünk bele a csapdába, hogy elhisszük, egy termék megváltoztathat. Bár a marketing igyekszik az eszünkbe vésni, legyen szó samponról, ruhaneműről, ékszerről vagy autóról, házról, a dolgok mégsem alakítanak át bennünket. Ha tényleg meg akarunk változni, ideje áttérni az esztelen vásárlásról a tudatos létre.

Forrás: http://www.psychologytoday.com

Exit mobile version