Bennünk élő istennők – benned melyik lakik?

Máriás Petra | 2010. Szeptember 08.
Jean Shinoda Bolen japán származású amerikai pszichiáter Bennünk élő istennők című nagy sikerű könyvében a görög mitológia istennőalakjait hívta segítségül, hogy bemutassa és érzékletesen jellemezze a nők viselkedésének mélyben húzódó, önkéntelenül működő rugóit, archetipikus vonásaikat.
Bennünk élő istennők - benned melyik lakik?

Ez a megközelítés nemcsak a belső világunkban való eligazodáshoz ad hasznos útmutatást, hanem abban is segít, hogy jobban megértsük saját magunkat, működésünket éppúgy, mint a férfiakhoz, nőtársainkhoz, családunkhoz, utódainkhoz és hivatásunkhoz fűződő kapcsolatainkat.

Bolen C. G. Jung követőjeként egyetért azzal, hogy úgynevezett archetipikus vonások munkálnak bennünk a kezdetektől fogva – ezek a sokszor elsöprő erejű ösztönkésztetések az egész emberiség tapasztalati anyagát visszatükrözik. Ahány nő, annyi egyéniség, különbözőségeinkért eltérő belső viselkedési mintáink felelősek. Ősi mintákról, Jung szavaival élve archetípusokról vagy őstípusokról beszélhetünk, melyeket az írónő a görög istennők alakjaival szemléltet, tesz emészthetővé számunkra. Ezek az archetípusok vagy szimbólumok az életünkben felmerülő alaphelyzeteket és a dolgokhoz, az élethez való alapvető viszonyulásainkat tükrözik. Nőként nem árt tudnunk, személyiségünket melyik istennő vagy istennők határozzák meg, irányítják, ehhez következzen a hét nőalak és azok főbb vonásai.

A szűz istennők: Artemisz, Athéné és Hesztia. A szűz őstípusa a függetlenség és sebezhetetlenség biztonságát, az önállóan boldogulni tudás képességét jelenti, és bizonyos öntudatosságot is.

Artemisz a vadászat és a hold istennője, a független, önálló női lélek megtestesítője; lehetőséget kínál a nő számára, hogy saját céljait kövesse, és kibontakoztassa tehetségét a maga választotta területen. Ez az archetípus lehetővé teszi a nő számára, hogy férfi nélkül is egész embernek érezhesse magát. Céltudatossága semmilyen eltérítésnek nem enged, jellemző rá a szolidaritás és a gyengébbek támogatása, szívesen lép szövetségre nőtársasaival, és alakít ki testvéries viszonyt.
Athéné a bölcsesség, a mesterségek és a stratégia istennője, aki arra sarkallja a nőt, hogy szíve helyett az eszére hallgasson, azt kövesse – ezzel bizonyítja, hogy a világos, tiszta gondolkodásra nemcsak a férfiak, hanem a nők is képesek. Az Athéné-típus szereti, ha zajlik körülötte az élet, gyakorlatias, a hagyományos normákban hisz. Athéné szívesen forog férfiak között, s bár szűz mivolta gyakran távol tartja a férfiakkal folytatott romantikus kalandoktól, barátként, munkatársként bensőséges, meleg kapcsolatot ápol az ellenkező nemmel. A nyugati kultúrákban felfedezhetjük a megbízható, intelligens, nyugodt, befelé forduló nőtípust, akinek célja, hogy elérjen valamit az életben. Athéné minősége a társadalmi színtereken való érvényesülésben nyújt támaszt a nők számára. Előszeretettel választ hatalommal rendelkező, tekintélyes férfit, és számára az elköteleződés nem tréfa: ha egyszer igent mondott, tűzön-vízen át kitart párja mellett.


   

Hesztia a házi tűzhely és a templom istennője, a bölcs nő. Ez az archetípus a két másik szűzzel ellentétben nem külső, hanem belső célra összpontosítja figyelmét, befelé, önmagába néz, valódi introvertált típus, magának való alkat, aki belső hangjaira hagyatkozik, intuícióját követi. A Hesztia-nők számára a házimunka nem lealacsonyító időfecsérlés, épp ellenkezőleg: értelmes és kielégítő elfoglaltságnak érzik, kiteljesednek benne. Az otthon valódi melegét ez a minőség teremti meg, emellett a vallási közösségekben is számtalan ilyen típusú nőt találunk.

A sebezhető istennők Héra, Démétér és Perszephoné. Közös vonásuk, hogy mindhárman valamilyen sérelmet szenvedtek el a férfi istenektől: elrabolták, megcsalták, megalázták vagy megerőszakolták őket. Ezekre a fájdalmakra eltérően válaszoltak: Hérában dühöt és bosszúvágyat szült a bántás, Démétér és Perszephoné pedig depresszióba esett. Az ilyen karakterű nőkre szintén jellemző a sérülékenység.

Héra a házasság istennője, az elkötelezett nő, a feleség, akit tiszteltek és szidalmaztak, hódoltak neki, és porba tiporták. A kétarcúság felfedezhető a Héra-nőben is: a párkapcsolat boldogságát és a fájdalmat egyaránt rendkívül intenzíven éli meg. Ez az archetípus főleg a nő házasság utáni vágyát testesíti meg. A Héra-nő hűséges, kitartó és állhatatos, és minden nehézség ellenére kitart partnere mellett. Férjét helyezi élete középpontjába, a tanulás, munka vagy sport nem jut igazi jelentőséghez világában. Az esküvőjének napja Héra életének legfontosabb pillanata, ekkor teljesedik ki igazán. Boldogsága azon áll, hogy a párja mennyire tartja becsben házasságukat, mennyire méltányolja neje odaadását, és nem utolsósorban mennyire hűséges természetű. A Héra-nő féltékenységre, bosszúállásra is hajlamos.

Démétér a termékenység, a gabonaföldek istennője, táplálékadó, anya.
Ez az archetípus parancsoló erejű a biológiai szinten is: vágyainak és törekvéseinek középpontjában a foganás, szülés és szoptatás, táplálás áll. Démétér másik előszeretettel végzett tevékenysége a táplálékadás: akkor boldog, ha etethet másokat. Állhatatossággal, kitartással és csökönyösséggel bőven rendelkezik, anyaként minden nehézséggel dacolva óvja és képviseli gyermeke érdekét.

Nagylelkű, adakozó természet. Ha még nincsen gyermeke, sajátos ürességérzés kerítheti hatalmába, destruktivitása pedig passzvitásban ölthet testet. A Démétér-nő anyáskodó, segít, megetet, mindenkiről gondoskodik, erős, szilárd, megbízható, gyakorlatias és empatikus. A munka terén a segítő foglalkozásúak, alapítványok, jótékonysági szervezetek munkatársai közt találhatunk gyakran Démétér-nőket.

Perszephoné az alvilág királynéja, fogékony és alkalmazkodó nő, „anyja lánya”.
Inkább passzív, mint aktív szerepet vállal, a dolgok többnyire megtörténnek vele, az irányítás nem az ő kezében van. Másokkal szemben engedékeny, inkább tartózkodó alkat. Mindenekelőtt fiatalos, személyiségében pedig van valami kislányos. Hajlékony, könnyen idomul másokhoz, de visszatalál a saját útjára, ha nem hatnak rá tovább az erők. A társadalmi szabályok és elvárások nem annyira hatnak rá, megeshet, hogy csapong, vagy nem mindig van jelen abban a munkában, amelyet éppen végez.

Aphrodité a szerelem és a szépség istennője, kreatív nő és szerető.
Ez az archetípus összegzi magában mindazt az örömet, amelyet a szerelemben, a szépségben és a szexualitásban élünk át. Aphrodité a nőben munkálva arra sarkallja, hogy teljesítse ki magában az alkotó és a teremtő minőségeket egyaránt, az ő hatása tehát, ha megfogan bennünk valami vagy valaki. A fajfenntartás fontos számára, alkotóerő, kreativitás jellemzi. Akiben ez az archetípus dominál, könnyen lesz szerelmes, és könnyen bele is lehet bolondulni, mert belső, mély vonzerő sugárzik belőle.

Egy nőben nem csak egyetlen istennő válhat aktívvá, alkatunkban több istennő vonásai keveredhetnek, sőt minél árnyaltabb, összetettebb a személyiségünk, annál több ilyen minőséget hordozhatunk magunkban. Ugyanígy igaz, hogy életutunk különböző szakaszaiba érkezve más és más istennői minőségek kerülhetnek előterébe bennünk. Mindez sok tényező kölcsönhatásától függ: szerepet játszik benne a velünk született hajlam, az öröklött személyiségvonások, a család, a neveltetés, a kulturális hatások, véletlen körülmények, mások befolyása, és így tovább.

A fenti rövid ízelítőknél jóval alaposabban is beleáshatod magad a bennünk munkáló archetípusok világába Jean Shinoda Bolen könyvét forgatva. Többet megtudhatsz a bennünk élő istennőkről, és arról, hogyan hathatnak gyermekkorunkban, a férfiakkal és nőkkel való viszonyunkban, a munka világában.

 

Gondold át:
Melyik istennő szólít meg most leginkább? Mely vonások csengenek számodra ismerősen, ha végiggondolod jelenlegi kapcsolataidat?
Melyik típus áll a legtávolabb tőled? Próbálj felidézni olyan ismerőst, akiben ezeket a tulajdonságokat fedezed fel! Milyen a viszonyod az illetővel?
Életed eddigi szakaszaiban felfedezel-e esetleg más és más típusokat is?

Forrás: Jean Shinoda Bolen: Bennünk élő istennők

 

Exit mobile version