A hideg idő beálltával könnyebben lehetünk náthásak vagy megfázhatunk. Ennek több oka lehet, de általában a következő külső hatások okozhatják: a stressz, a hűvös időben nem megfelelő, lengébb öltözet, vagy akár az, hogy nem megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot, vitamint viszünk be szervezetünkbe.Télen pedig a kevesebb napsütés miatt a szervezetünk D-vitamin ellátottsága is csökkenhet – ez pedig oda vezethet, hogy immunrendszerünk gyengébben teljesíthet.
Összegyűjtöttünk épp ezért néhány hasznos tippet, melyek segítségével télen is kihozhatjuk magunkból a legtöbbet, támogathatjuk immunrendszerünket:
1) Mozogjunk rendszeresen! Élvezzük a telet! Ha tehetjük, töltsünk naponta fél órát a friss levegőn a szabadban, napon! Ezzel jó formában tarthatjuk állóképességünket, és a napsugárzás hatására a bőrünkben D-vitamin képződik.
2) Naponta igyunk legalább 1,5-2 liter folyadékot! Vizet, teát, gyümölcslét vegyünk magunkhoz, válasszuk a cukormentes változatokat. (Kerüljük az alkohol- és koffeintartalmú italokat!)
3) Érdemes lehet kipróbálni olyan alternatív módszereket is, mint pl. az infraszauna használata.
4) „Támogassuk” immunrendszerünket! Fogyasszunk ősszel és télen is elegendő ásványi anyagot, vitamint, együnk mindennap friss zöldséget, gyümölcsöt, alacsony zsírtartalmú tejterméket, teljes őrlésű gabonából készült termékeket, fogyasszunk legalább egyszer hetente halat!
5) Gondoljunk a D-vitaminra is! A D-vitamin kétféleképpen „szerezhető be”: egyrészt bőrünkben képződik napsugárzás hatására, másrészt táplálékaink révén kerül a szervezetünkbe. A felnőtteknek naponta 5 mg D-vitamin bevitele javasolt, mely kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással, helyesen összeállított étrenddel elfogyasztható.
6) Óvakodjunk a túlsúlytól, elhízástól! Ne dohányozzunk, mérsékeljük az alkoholfogyasztást! Kerüljük a stresszhelyzeteket!
7) A pre- és probiotikumok rendszeres fogyasztása támogatja bélflóránk megfelelő működését, s ezen keresztül nagymértékben hozzájárul szervezetünk védelméhez.
A probiotikus szó görög eredetű, jelentése: az életért, az élet számára. 1965-ben született meg a probiotikumok fogalma, amely alatt olyan, a szervezet számára hasznos baktériumokat értettek, melyek képesek helyreállítani a bélflóra megfelelő egyensúlyát. Napjainkban, a kutatásoknak és tapasztalatoknak köszönhetően jóval többet értünk probiotikum alatt. E fogalom olyan élő mikroorganizmusokat jelent, amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva, a hagyományos tápanyagokat meghaladóan gyakorolhatnak jótékony hatást az egészségre.
De mik is ezek a jótékony hatások?
Bélrendszerünk alapvető szerepet vállal a szervezetünket ért „támadások” kivédésében – bélbaktériumok számos fajtája munkálkodik együtt azért, hogy fenntartsa normál egyensúlyát. Ám olyan faktorok, mint a stressz, helytelen táplálkozás, infekciók, gyógyszerek vagy antibiotikumos kezelés felborítja ezt a természetes baktérium-egyensúlyt, és eltolja a káros baktériumok felé.
A probiotikumok itt kapnak szerepet abban, hogy megfelelő mennyiségű fogyasztásuk révén helyreállítsák a felborult bélflóraegyensúlyt és támogassák a védekező rendszer megfelelő működését, a kórokozókkal szembeni védelmet.
A probiotikumok jobbára olyan tejsavbaktériumok – általában a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobaktérium törzsek tagjai –, amelyek nagy arányban képesek túlélni a tápcsatorna hatásait, mint amilyen a belső savas környezet, illetve az emésztőenzimek, így szabad utat kapnak a „kibontakozásra”.
Probiotikumok a polcokról egészen a konyháig
A probiotikumokat legegyszerűbben a tejtermékekből fogyaszthatjuk el, melyeknek napjainkra széles skálája ismert. Célszerű azokat választani, melyeknek kedvező hatása tudományosan bizonyított, mivel az adott javasolt fogyasztási egységre vonatkozik, amelytől elvárjuk a hatást. Utóbbihoz azonban – mivel ezek csak átmeneti vendégek a bélflórában, ugyanis pár nap után kiürülnek – állandó jelenlétükhöz pótlásuk, azaz a rendszeres, napi fogyasztásuk javasolt.