Te hagyod, hogy elnyomjanak?

Kocsis Kata írása | 2011. Augusztus 19.
Sokaknak gondot okoz, ha ellent kell mondaniuk a főnöküknek, ha fizetésemelést kell kérniük, vagy reagálniuk egy nagyhangú kolléga kritikájára. De jó hírünk van: az a kommunikációs technika, amellyel nyertesen kerülhetünk ki az ilyen helyzetekből, elsajátítható.

Egy munkahelyen, ahol a produktivitást díjazzák, a hatékonyság pedig követelmény, természetes, hogy feléled a versenyszellem. Számtalan dologért folyhat a harc: a pozíció megtartásáért, az előrejutásért, izgalmas, kihívást jelentő feladatokért, néha pedig csak egy jobb ülőhelyért az irodában. Mindenki szeretné elérni, hogy tiszteljék, hogy az érdekeit, az akaratát érvényesíteni tudja. Az irányítás érzése nagyon fontos a mentális egészség szempontjából. Aki ismétlődően minden helyzetben alulmarad, azt a tehetetlenségérzet, a tartós frusztráció akár meg is betegítheti.

Hogyan mondjam el?
Sokaknak az élet minden területén gondot okoz az érdekérvényesítés. Állandó feszültségként, vagy éppen áthatolhatatlan akadályként élnek meg egy fizetésemelést, de nem merik elmondani a véleményüket egy megbeszélésen sem. Mivel ez a képesség jól fejleszthető, aki észreveszi, hogy sok helyzetből vesztesen kerül ki, annak érdemes külső segítséget kérnie.
„Léteznek olyan tréningjeink, amelyek kifejezetten az önérvényesítésben nyújtanak segítséget – mondja Komócsin Laura coach, a Business Coach Kft. ügyvezetője. – Első lépésként tudatosítani kell, hogy milyen gyakoriak és milyen jellegűek azok a helyzetek, amelyekben valaki alulmarad. Ha két-három hétig naplót vezetünk erről, levonhatjuk az első következtetéseket. Bizonyos személyekhez köthetőek a vereségek, bizonyos szituációk bénítanak le, vagy általánosságban nehéz az önérvényesítés?
Ezeknek az összefüggéseknek az ismeretében lehet meghatározni a követendő stratégiákat. A kényesnek ítélt szituációkat helyzetgyakorlatokkal lehet kevésbé félelmetessé tenni, és a coach a problémás mondanivaló megfelelő megfogalmazásában is segít. Kritikus pont, amikor a valóságban is alkalmazni kell az új magatartásformát, mert ehhez el kell hagyni a komfortzónánkat, és szembe kell nézni a környezet reakciójával is. Mivel eddig mást szoktak meg tőlünk, eleinte akár ellenállást is kiválthat a megváltozott viselkedés. „Érdemes ezért fokozatosan, kis lépésekben változtatni. A coach abban is támogat, hogy az első negatív visszajelzések ne érjék váratlanul, és ne bizonytalanítsák el azt, aki eleve ilyen problémákkal küzdött – mondja szakértőnk. – Vannak, akiknek az jelenti a megoldást, ha egyetlen szerepkörben veszik fel a határozottabb érdekérvényesítő magatartást, míg a magánéletben maradnak simulékony anyák vagy feleségek.”

 Hogyan győzz meg másokat?
 – Válaszd ki a legfontosabb problémákat. Egyszerre csak egy dolog lerendezésére vállalkozz!
 – Játszd le fejben a szituációt. Mit veszíthetsz? Fogalmazd meg pontosan, mit szeretnél, mivel lennél elégedett, készülj fel érvekkel a leszerelési kísérletekre.
– Ne minősítsd a másik fél szempontjait, véleményét, próbálj inkább érvelni!
– Ne veszítsd el a fejed akkor sem, ha partnered heves érzelmi reakcióval válaszol!
– Azt is érdemes végiggondolnod előre, milyen kompromisszumokra lennél hajlandó, illetve mihez kezdesz, ha mégsem sikerül elérned a célod.

 

Gyógypedagógus vagy ügyvezető
„Gyógypedagógusként elkezdtem egy vállalkozást – kezdi Tóth Zsuzsa, a Bárányfelhő Fejlesztő Gyermekközpont vezetője. – A szakmámban nélkülözhetetlen a szociális érzékenység, az empátia. Alkatilag érzékeny vagyok a másik emberre, és ezt a tulajdonságomat nem szeretném elveszíteni. Csakhogy azzal a kommunikációs stílussal, amely eddig a sajátom volt, bizonyos helyzetekben nem boldogultam. Cégvezetőként nem helyezhettem minden esetben mások érzéseit a cégem érdekei elé. Nehéz volt kezelnem azt a helyzetet, hogy a szakmailag egyenrangúnak tartott munkatársaimmal szemben a vállalkozás érdekeit nekem kellett képviselnem.

Te melyik típusba tartozol?
Agresszív: Úgy szerez érvényt az akaratának, hogy nem törődik a többiek érzéseivel, szempontjaival.
Asszertív: Az önérvényesítés során mások érdekeit is figyelembe veszi. Szándékait világosan, de nem erőszakosan kommunikálja.
Manipulatív: Akaratát nem fejezi ki világosan. Burkoltan próbálja meg a környezetét rávezetni, mit is szeretne.
Passzív: Meg sem próbálja érvényesíteni az akaratát, behódol.

Olyan feszültséget keltett bennem a feladatok kiadása vagy a nyári időbeosztásunk megbeszélése, hogy elhatároztam, külső segítséget kérek. Egy 3-4 hónapig tartó coaching-folyamat során végigvettük azokat a helyzeteket, amelyek nehézséget okoztak.
Megértettem, hogy nem kell érzelmeket belevinnem abba, ha a cég érdekeit képviselem. A munkatársaimnak is elemi érdekük, hogy a cég és vele a munkahelyünk hosszú távon fennmaradjon, és ezért mindenkinek felelősséget kell vállalnia. A helyzetgyakorlatok során átvettük azokat a konkrét megfogalmazásokat, amelyekkel ezt feléjük is képviselni tudom anélkül, hogy valamiféle bűnbánó magyarázkodásnak hatna. Úgy érzem, sikerült kialakítanom egyfajta egyensúlyt.
Figyelembe veszem a többiek szempontjait, de már nem bármi áron. Annak ellenére, hogy minden kérdéses pontban meggyőzöm őket, ezek a helyzetek még most sem feszültségmentesek. Mindennapos tanulást jelent, hogy cégvezetői szerepben a habitusomtól eltérően működjek.”

Komócsin Laura, coach

Amit a köznyelv fúrásnak nevez
Vannak olyan emberek, akikkel szemben mindenki nehezebben érvényesül, bármilyen is a lelkialkata. Ezek azok a munkatársaink, akik az akaratukat határozottan, néha kifejezetten erőszakosan fejezik ki, és sokszor meg sem hallják a másik fél szempontjait. A sikereiket látványosan tálalják, hozzáértésüket hangosan hirdetik. Képesek akár szabotálni is a munkát, hogy nélkülözhetetlenségüket megmutassák. Ha valami nem az elképzeléseik szerint alakul, kimutatják nemtetszésüket, emiatt a többiek gyakran kerülik a velük való konfliktust. Rendkívül kritikusak, vadásznak mások hibáira. „Aki ennyire görcsösen törekszik a dominanciára, az általában nagyon bizonytalan. Saját képességeiben nem bízik maradéktalanul, ezért érzi szükségesnek, hogy mások hibáit reflektorfénybe állítsa – mondja Komócsin Laura coach. – Ezt a magatartásformát a válság, a bizonytalanság, a leépítések vagy egy kiélezett versenyhelyzet csak erősíti, ezért is érdemes felvértezni magunkat ellene. Ha megértjük, mi mozgatja az ilyen típusú kollégát, könnyebb fellépni vele szemben. Ne személyes sértésnek tekintsük a viselkedését, távolabbról szemléljük a helyzetet.”

Hogyan védekezz a fúrás ellen? – Komócsin Laura coach tanácsai
Ha az, aki fúr téged, már felvetett egy problémát, talált egy hibát, kényszerítsd rá, hogy legyen konstruktívabb. Próbáld bevonni a lehetséges megoldásba. Ezzel érzékelteted, hogy egy csapatként dolgoztok a problémák elhárításán. Ha konkrétan téged támad, ismerd el a saját felelősséged (ha van). Köszönd meg neki a kritikát, hiszen így végső soron téged segít a fejlődésben.
– Tartsd a kompetenciaterületén belül! Csak azokra a megbeszélésekre hívd el, ahol feltétlenül szükséges a jelenléte. Udvariasan szakítsd félbe, ha elkalandozik a tárgytól.
– Kommunikálj írásban! Ha olyan erőszakos a stílusa, hogy szóban nem lehet mellette érvényesülni, add írásba az ellenvéleményed, és továbbítsd az érintett kollégáknak.
– Keress társakat! Biztos lehetsz benne, hogy másoknak ugyanúgy problémát okoz a viselkedése. Többen hatékonyabban tudtok fellépni ellene.


Csodaszerek nincsenek

Vannak olyan helyzetek, amelyekben még az is bizonytalanná válhat, akinek egyébként nincsenek önérvényesítési problémái. Különösen kényes terepen mozog az, aki a főnökével szemben szeretne fellépni.
„Egyes cégeknél egyenesen elvárás az agresszív vezetői magatartás, és a beosztottaktól is inkább alkalmazkodókészséget várnak, mint kreativitást és önállóságot. Fontos, hogy felismerjük, ilyenkor hiába is alkalmaznánk az itt ismertetett technikákat, nem fogunk célt érni, érdemes inkább munkahelyet váltani” – figyelmeztet a coach. Az a magatartásforma, amely segít az érdekeinket mások számára elfogadhatóan képviselni, megtanulható. Nem csak agresszivitással érhetjük el, hogy elfogadják az elképzeléseinket, és nem a hangerő a döntő abban, hogy véleményformálóvá váljunk. A harc elkerülhetetlen az önérvényesítés során, de a csatáinkat és a fegyvernemet megválaszthatjuk.

 Bővebben a témáról:
– Sue Bishop: Asszertivitás (Manager Könyvkiadó Kft.)
www.lelkititkaink.hu

Teszteld magad!
Igyekszik elnyomni a kollégád?

Ha a következő állítások közül 5-nél többet igaznak érzel valamelyik munkatársadra, akkor ez a kollégád úgy próbálja saját kompetenciáját bizonyítani, hogy a te képességeid, teljesítményed is megkérdőjelezi.
– Olyan területeken is magához ragadja a kezdeményezést, amelyek nem tartoznak szigorúan a munkakörébe.
– Határozottan, direkt módon, néha agresszíven fejezi ki az akaratát.
– Előfordult, hogy mások eredményeit, ötleteit a sajátjaként adta elő.
– Mindenki domináns, véleményformáló embernek tartja.
– Néha szinte bűnösnek érzem magam, ha nem azt csinálom, amit szeretne.
– Hallottam már kiabálni.
– A sikereiről mindenki tud.
– Néha úgy érzem, nem vele, hanem érte dolgozom.
– Legtöbbször készakarva hátráltat, szinte szabotálja, ha valakinek segítenie kellene.
– Rendkívül kritikus. Sokszor arrogáns.
– Lesben áll, hogy lecsapjon, ha a másik hibázik.
– Ha elégedetlen vagy türelmetlen, nem rejti véka alá.
– A felelősséget igyekszik áthárítani.
– Időnként túllép a személyes határaimon a kérdéseivel.

Túlkontrollál a főnököd?
Ha a következő állítások közül a főnöködre 5-nél többet igaznak érzel, nagy valószínűséggel mániákusan kézben akarja tartani a dolgokat.
– Vezetési stílusa diktatórikus, kinyilatkoztató.
– A legtöbben úgy gondolják, hogy túlságosan belemegy a részletekbe.
– Nem delegál le teljes feladatot, csak részfeladatokat.
– A kiadott feladatok megoldásához részletes utasításokat ad.
– Csak neki van teljes képe a projektről, nem tartja szükségesnek, hogy minden információt megosszon.
– Nem hagyja, hogy kockázatot vállalj.
– Mások elképzeléseit türelmetlenül hallgatja, először mindig a lehetséges buktatókra koncentrál.
– Gyakran kiskorúsítva érzem magam mellette, mert csak egyszerű feladatokat kapok tőle, és azt is állandóan ellenőrzi.
– Halmozza az információkat, tudatosan jó kapcsolatot ápol mindenkivel.
– Sokat foglalkozik azzal, hogy a munkatársai mikor érkeznek, mennyi időt töltenek az ebéddel, és meddig vannak bent az irodában.
– Néha túlaggódja a dolgokat.
– Nem támogatja az innovatív ötleteket, az új megoldásoktól idegenkedik.

A tesztek Les Parrott The Control Freak című könyvéből származnak.

A cikk a Nők Lapja Psziché korábbi számában jelent meg.
Már kapható a magazin legfrissebb száma.
A tartalomból:

Előfizetnél a magazinra? Katt ide!

 

Exit mobile version