Pszichés gát. Így hívják a szakemberek azt a gondot, amely szorosan összefügg a nyelvtanulással. Hiszen nem elég a szavakat, mondatokat, nyelvtani szerkezeteket megtanulni – sokunk agya és személyisége valamiért makacsul ellenáll annak, hogy ezeket ösztönösen a magáévá tegye, s a hibázás félelme nélkül, magabiztosan használja. A nyelvtanfolyamokon számos felnőtt újrakezdő fordul meg, akik egy idő után feladják, mert lehetetlennek érzik, hogy elérjék a célt. De miért alakulnak ki bennünk efféle gátak? Hiszen gyermekként nincs természetesebb dolog, mint beszélni tanulni.
A beszéd gátja: önbizalomhiány
„A gyermek nem tart attól, hogy hibázik, hiszen nincs hozzászokva, hogy az életben a dolgoknak tétjük van, hogy a hiba mások előtt kellemetlen – véli dr. Kígyós Éva pszichológus. – Ám mire felnövünk, már sok rossz élményt gyűjtünk ilyen téren, a csalódások miatt fogy az önbizalmunk, s ez egy új nyelv elsajátítására is negatív hatással lehet. Még nehezebb, ha valaki természeténél fogva félénk, zárt személyiség, hiszen ha az anyanyelvünkön beszélgetünk, akkor is nyitottnak, gátlásoktól mentesnek kell lennünk ahhoz, hogy az jól sikerüljön.” Szakértőnk szerint a gond tehát ott kezdődik, hogy a felnőttek – akiknek akár többéves próbálkozás után sem sikerült megtanulni az idegen nyelvet – gátlásokkal, az újabb kudarctól való félelemmel keresik fel a nyelviskolákat. Müller Kinga is egy közülük.
„Már általános iskolában gondjaim voltak a nyelvtanulással – meséli Kinga. – Az órákon elveszítettem a fonalat, és nem tett jót az önbizalmamnak, hogy emiatt kevesebbnek éreztem magam másoknál. A meg nem értéshez még egy gond társult: diszlexiás vagyok. Féltem, hogy valamit elrontok, így sosem próbálkoztam a beszéddel. A komplexus viszont, hogy képtelen vagyok megtanulni angolul, egyre épült bennem. Akkor még nem tudtam, milyen sokan vannak így ezzel.”
Nyelvet tanulni ösztönösen
De mihez lehet kezdeni a kialakult, nevezzük úgy, „idegennyelv-fóbiával”? Le lehet vetkőzni a problémát? Ez a gond ma már akkora méretet öltött, hogy nyelviskolák jöttek létre azzal a céllal, hogy a felnőttek számára hatékonnyá tegyék a nyelvtanulást. „A tanulási nehézségeknek nem csak pszichés okai vannak – véli dr. Makara György a Makara-féle nyelvtanulási módszer kifejlesztője. – Az oktatási rendszer is ludas, hiszen sok iskolában nem úgy tanítják a nyelvet, hogy a diákok használható tudást szerezzenek. Szódolgozatokat íratnak, fordíttatnak, teszteket töltetnek ki velük, és lehetnek jeles tanulók, ám ha elmennek külföldre, egy mondatot sem képesek bátran kimondani, mert valójában nincsenek meg az eszközeik hozzá. Sokan nőttek föl itt úgy, hogy 8-10 évig tanultak nyelvet, mégsem tudtak úgy beszélni, mint azok, akik egy éven át idegen nyelvű környezetben éltek. A 23 év alatt kifejlesztett módszerem ezt a gondot hivatott megoldani. Mi úgy tanítunk, hogy a diák első perctől kezdve mindent ért, így ösztönösen sajátítja el a nyelvet, akár a kisgyerek. Mindez a beszédértésen, a helyes kiejtés elsajátításán és a nyelvtan mellőzésén alapszik. Így élvezetes élményeken keresztül érjük el az idegen nyelv spontán felfedezését.”
Még pálcákkal is hadonásznak
A Makara-módszer arra is hangsúlyt fektet, hogy – iskolában vagy otthon végezve a programot – a tanuló megfelelő lelkiállapotba kerüljön, s az agya feldolgozza és rögzítse az új impulzusokat. A tanfolyamokon ellazulva, kórusban ismétlik a kivetítőn látható mondatokat – ami a kívülálló számára viccesnek tűnhet, mert közben még egy pálcával is hadonásznak, hogy élményszerűvé tegyék a beszédet. A módszer a tanulók több mint 70%-ánál hatékony. „Együtt tanulni sokkal szórakoztatóbb, mint otthon egymagunkban – véli Borsovszky Éva oktatási vezető. – A megszólalástól való félelem már az első órán elillan, hiszen a csoportos munkában minden kórusban történik, ami ad egy kellemes, laza hangulatot.” A technika lényege, hogy a tanulók nem magolnak szavakat, nyelvtant, nem írnak teszteket. Egy számítógépes program segítségével előbb a magyar mondatot, majd az angolt hallják és mondják vissza, minden egyes leckében egy szórakoztató történetbe „ágyazva”. A nyelvtani szerkezetek használata beszéd közben, ösztönösen történik. Hiszen gyermekként sem gondolkoztunk szabályokon, amikor beszélni kezdtünk. Sőt létezésükről mit sem tudtunk. „A nyelvtanulásban a legnehezebb: rászánni az időt – véli dr. Makara György. – A kitartást nem segíti, ha az ember unatkozik, nem érzi jól magát közben. Ezért fontos, hogy akár tanfolyamon, akár autodidakta módon tanulunk, szórakoztató anyagot válasszunk. Kellő lelkesedéssel és motivációval a nulláról vagy újrakezdő szintről akár fél év alatt meg lehet tanulni középfokon egy idegen nyelvet.”
A gátlások oldására ma már számtalan módszer létezik. Más intézményekben relaxációs technikákat alkalmaznak. Egyes iskolák szerint tanulhatunk nyelvet olyan ellazult állapotban is, amilyen az alfa- vagy a théta-agyhullámok szintje. Előbbi az alvás és az ébrenlét közötti állapot, utóbbi a könnyű álom fázisa. „Mindehhez Georgi Lozanov bolgár pedagógus és pszichiáter kutatási eredményei adják az alapot. Lozanov több évtizedes munkával dolgozott ki egy eljárást arra, hogyan lehet a bal és a jobb agyféltekét szinkronba hozni, hogy az képes legyen a tökéletes, gyors szupertanulásra – mondja Sziládi Gyula, aki ezt a módszert alkalmazza a nyelvtanításban. – Mindehhez barokk zenét használt, amit úgy adagolt, hogy az egymás után érkező rezgésingerek harmonizálják az agyat a hatékony tanuláshoz. Már a hatvanas években voltak tanulók, akik így egy nap alatt 1000 idegen szót jegyeztek meg. Mi ezt a technikát építettük tanfolyamainkba.”
Egy másik nyelviskola a résztvevők kreativitását használja fel arra, hogy a tanulókban oldódjanak a gátlások, és a megszólalás természetessé váljon. „Az agy imád jelentést teremteni, összefüggéseket találni, létrehozni – mondja Boros Attila Botond angoltanár. – A történetmeséléssel tanítás élvezetes módszerét Blaine Ray, egy amerikai spanyolnyelv-tanár fejlesztette ki a 90-es években. Mivel szórakoztató technika, nem tudatos tanulásra veszi rá az agyat. Óráinkon a csoport tagjai a tanár segítségével önálló történeteket alkotnak, és az ötletelés közben észrevétlenül épülnek be szókincsükbe az új nyelvi fordulatok, kifejezések. Ha valamit hibásan mondanak, a tanár sosem torkolja le őket, elismétli utánuk helyesen a mondatot, és minden megy a maga útján tovább. Nincs kikérdezés, itt mindenki akkor szólal meg, amikor szeretne, amikor elérkezettnek látja az idejét. A tapasztalat pedig az, hogy mindenki megszólal.” Eldönthetjük, miben hiszünk. Müller Kinga, aki diszlexiás létére végül megtanult angolul, úgy véli, a szilárd elhatározás legalább olyan fontos, mint a tanulási módszer. „Napi szinten sok angol szöveget kell hallgatni, visszamondani, érdekes könyveket olvasni, a filmeket angolul, angol felirattal nézni, egyszóval keresni az alkalmat, hogy kapcsolatba kerüljünk a nyelvvel, akkor is, ha nagyon távolinak tűnik a célunk” – véli Kinga, aki ma már nem jön zavarba, ha megszólítja az utcán egy külföldi, vagy a munkahelyén kerül „éles” helyzetbe.
| Nyelvtanulási tippek a pszichológustól „Bizonyos módszerekkel képesek lehetünk leküzdeni megszólalási gátlásunkat – véli dr. Kígyós Éva pszichológus. – Ha például csoportban gyakorolunk, olyanokkal, akikben megbízunk, akiket szeretünk, könnyebb haladni a nyelvtanulással. Az is segíthet, ha sokat olvasunk vagy hallgatunk idegen nyelvet, hiszen a legkisebb megértési sikerélmény is csökkenti a komplexust. Fontos, hogy bízzunk a tanárunkban is, hogy elhiggyük, nem nevet ki bennünket, ha hibázunk. Olyan oktatót válasszunk, aki szimpatikus, akihez örömmel megyünk órára.” Éva szerint lelkileg az is segíthet, ha internetes fórumokon megvitatjuk a nehézségeinket a hasonló cipőben járókkal, esetleg együtt kezdünk gyakorolni. |
Szükséges az agytréning!
Reményi Rozália természetgyógyász agytréner csapatával még évekkel ezelőtt fejlesztett ki egy kis készüléket, amely felkészíti az emberi elmét a friss tudás befogadására. A szakértő szerint az eszközre azért van szükség – még mielőtt nekiállnánk a tanulásnak –, mert az agyat meg kell tisztítani a gondoktól, hogy az új információt képes legyen rögzíteni. „Az embereknek rengeteg a gondjuk, s mire egy késői órán hozzálátnak a nyelvtanuláshoz, valójában már nincs is rá agyi kapacitásuk. Hiszen a napi problémákat muszáj megoldani, míg a tanulás halogatható, és mindig találunk ürügyet arra, miért nem fektetünk bele komolyabb energiákat. Első lépésként az agyat kell ismét olyan állapotba hozni, hogy képes legyen új dolgokat tanulni olyan könnyedén, mint amikor még gyerekek voltunk.” Egyes elméletek szerint az agyunkban történik egy változás, úgy 14 éves korunk körül, s attól kezdve ösztönös nyelvtanulásra már képtelenek vagyunk. Az új módszerek sikere azonban rácáfol erre a hiedelemre, amit dr. Makara György szerint sosem bizonyított senki. Így hát nincs más dolgunk, mint megszabadulni a gátlásainktól, és bízni benne, hogy meg tudunk tanulni egy idegen nyelvet. Hiszen egykor az anyanyelvünk is az volt…
Ahol még segítséget kaphatsz:
• www.relaxa.hu
• www.kacagva.hu
• www.nyelvtanulas.hu
• Reményi Rozália: www.egeszsegkapu.eu
A tartalomból:
- Felrobbanok a dühtől – győzd le a haragot!
- A férjem már nem kíván
- Elképzeltem, hogy meggyógyulok, és így lett
- „Az ördög nem a drogban rejlik” – Beszélgetés Feldmár Andrással
- Egy nap a detoxban – Interjú dr. Zacher Gáborral
- Modern tudós ősi törvényekkel – Interjú Szendi Gáborral
Ha előfizetnél a magazinra, itt és most megteheted!