A magunk bőrén érezzük sokan, hogy milyen nyomasztó terhet jelent hónapról-hónapra fizetni a hitelünket, legyen az akár a részletre vásárolt tévé, autó vagy lakás. Mégis, mielőtt egyedül a saját tapasztalataink alapján vonunk le általános érvényű következtetéseket, érdemes tájékozódni, pusztán azért is, hogy ne csak zsigerből mondjunk véleményt, de dolgoztassuk egy kicsit az agyvelőnket is.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank vezető elemzőjét kértük, adjon áttekintést az európai országokban kialakult helyzetről.
Mekkora a magyar lakosság eladósodásának mértéke?
Az idei év harmadik negyedévében a háztartások hitelállománya a GDP 37,8 százalékára rúg – a válság kitörése előtt ez a szám 30 százalék volt. A növekedés lényegében teljes egészében a devizahitelek átértékelődésének „köszönhető”.
És ez a hitelállomány soknak vagy kevésnek számít?
A fejlett országok többségében a GDP 60-80 százaléka körüli arány számít normálisnak, de előfordulnak bőven 100 százalék feletti értékek is. Kelet-Közép Európában a GDP 30 és 40 százaléka közötti érték jellemző, azaz a hazai eladósodottság átlagosnak nevezhető.
Lehet-e tudni valamit arról, hogyan alakult másutt a fizetési hajlandóság, tudják-e fizetni az emberek a hiteleiket?
| Mi az a GDP? Rövidítés: bruttó hazai termék (gross domestic product) a közgazdaságtanban egy ország gazdasági termelésének a mérőszáma. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt. A „magyarországi GDP” az egy év során Magyarországon előállított végső felhasználásra szánt javak összértéke. Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként az egy főre jutó GDP-t. (Forrás: Wikipedia) |
A válság mindenhol megnövelte a munkanélküliséget, így aztán rontotta az adósok fizetési képességét. Ráadásul a kelet-európai régiónak azokban az országaiban (ilyen Magyarország is), ahol kiterjedt a devizahitelezés, tovább súlyosbítja a helyzetet a gyengülő árfolyam.
2011 júniusában a magyar háztartások 12,8 százaléka esett 90 napon túli késedelembe – ugyanez Romániában 13,4 százalék, Bulgáriában 13,9 százalék, tehát hozzájuk képest nem vagyunk rossz helyzetben. Viszont Lengyelországban mindössze 7,4 százalék, Csehországban 5,4, Szlovákiában pedig 4,5 százalék a 90 napon túli késedelemmel fizetők aránya.
Más országokban mekkora problémát jelentenek a devizahitelek, milyen arányuk van ezeknek a lakossági hitelezésben?
Szlovákia és Csehország kivételével – ahol elhanyagolható a devizahitelek súlya – a kelet-európai országok mindegyikében magas a devizahitelek aránya. Lengyelországban és Bulgáriában eléri a 40, Magyarországon és Romániában a 65, Horvátországban pedig a 75 százalékot.
Tudnak-e olyan állami programokról más országokban, amelyek a problémás hitelek vagy a devizahitelek magas állományának kezelésére hivatottak?
Horvátországban árfolyamkorlátot vezettek be a frankhitelek törlesztési terheinek emelkedése miatt. A legtöbb országban a banki kamatokat szabályozták, de nem került sor devizahitel-mentő akcióra.
További cikkek a témában:
www.mindennapipenzugyeink.hu
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.