Csak szex és más semmi

Hangulatos kis kávézóban ülünk. Velem szemben a nő keresztbe teszi a karjait, a lábait, látszik, hogy zavarban van, szégyelli magát. A mellette ülő férfi félszegen méreget engem, talán már meg is bánta, hogy igent mondtak a találkozásunkra. Lindára (37) és Péterre (39) az interneten találtam, hosszas keresgélés után – nem volt egyszerű olyan párosra bukkanni, akiknél bejött a recept: mély barátság, eszelősen jó szex, de semmi több. Egyszerű, kellemes, konfliktusmentes. Egyöntetűen azt állítják, ha bármelyikük elkezdene többet akarni a másiktól, kihátrálnának a kapcsolatból.

Kényszer szülte szexbarátság
„Elmondhatom magamról, hogy sikeres nő vagyok – meséli Linda. – Évekkel ezelőtt kijöttem egy rossz házasságból, vállalkozást indítottam, amiből kényelmesen élek, és egyedül nevelem a két kamasz gyerekem. A válásom után néhány évig próbáltam újrakezdeni mással, máshogyan, de nem ment. A gyerekeim, akik mindennél fontosabbak számomra, a rajongásig szeretik az édesapjukat, így ha komolyodni kezdett az életemben egy románc, mindig kihátráltam belőle. Hiszen van apjuk, gondoltam, az én magánéletem ne keserítse az ő mindennapjaikat. Mindehhez hozzátartozik, hogy az udvarlóimmal sosem találták meg a hangot, így egy idő után feladtam, beletörődtem, hogy normális értelemben vett, boldog párkapcsolatom nem lehet már. Beérem egy ilyen alternatívával, s ez tulajdonképpen jó nekem.”

„Lindával már három éve szexbarátságban vagyunk, s azt hiszem, ez a testi-lelki barátság nagyon jó dolog, amit óvni kell.”

Bensőséges pillantást vet Péterre, akit a munkája során ismert meg. Az életük úgy alakult, hogy egy projekten kénytelenek voltak hónapokon át egymás mellett dolgozni, s ez idő alatt egy különös, több, mint barátság, de szerelemnek szerintük nem nevezhető kapcsolat alakult ki közöttük, melynek tudatosan húzták meg a határait a „szexbarátság” szintjén. „Tizenöt éve vagyok nős, és nekem is van három gyerekem – kezdi történetét Péter. – Az édesanyjukkal kihűlt a kapcsolatunk, ennek a nagyon eltérő szexuális igényünk volt a kiváltó oka, amit aztán a lelki eltávolodás követett. A gyerekek között kicsi a korkülönbség, így az édesanyjuk csaknem tíz éve főállású anya, akit emberileg szeretek és tisztelek, sosem hagynám magára, hiszen tudom, hogy nem volna képes mindent megadni a gyerekeinknek, ha én új életet kezdenék valaki mással. Ezért döntöttem úgy, hogy lesz, ami lesz, maradok, és a szerelmi életemet megpróbálom házon kívül intézni. Évek óta élek így, s meg kell mondanom, ez nem minden nővel volt olyan egyszerű, mint most Lindával. Eddig az összes kapcsolatom csúnyán végződött, annak ellenére, hogy én az elején megmondtam: nem tudok kilépni a házasságomból, akit én keresek, az egy lelki társ, akivel mindig számíthatunk egymásra, és az ágyban is jól kijövünk, de ennél többet nem tudok nyújtani. Lindával már három éve így vagyunk, s azt hiszem, ez a testi-lelki barátság nagyon jó dolog, amit óvni kell.” Péternek igaza van, hiszen az efféle kapcsolat igen sérülékeny, és csak ritkán működik tartósan.

„Csak addig, amíg egyikünk nem talál mást”
Évi (29) egész más történetet mesél. Ő az – és még valószínűleg sokan mások –, aki egy év leforgása alatt csaknem belerokkant a szexbarátságba. A történtekért nem a férfit, hanem önmagát okolja, mert úgy érezte, hogy a szexbarátja nézetét idővel képes lesz megváltoztatni. „Tudtam, hogy nem válhat komollyá a dolog, hiszen Andris kijelentette, hogy nem vágyik kapcsolatra, csak jó beszélgetésekre és kellemes együttlétekre – avat be történetükbe Évi. – Nagyon vonzódtam hozzá, így belesodródtam a dologba, és egyszer csak azt vettük észre, hogy egy különös kapcsolatba csöppentünk. A baráti körünk évek óta közös volt, kért, hogy nekik ne meséljem el a kettőnk »külön kis ügyét«, mert csak kombinálnának, ő pedig még évekig nem szeretné elkötelezni magát. A céljaira akart koncentrálni. Tetszettem neki, de nem volt szerelmes belém, viszont ez a szexbarátság kellemes volt számára, vágyott rá, hogy állandósuljon. Persze csak addig, míg valamelyikünk nem talál mást. Belementem, és próbáltam legyűrni magamban a feltámadó érzések hevességét, leminősíteni barátsággá azt, amibe a testiség is belefér, és bemagyarázni magamnak, hogy ez egy véges állapot. A lelkem egy kicsiny része persze remélt, de ezek a remények szertefoszlottak, amikor egy év »több, mint barátság, de nem szerelem« állapot után egy munka miatt messze költözött tőlem, s ez lehetetlenné tette a találkozásainkat. Majd meghasadt a szívem, amikor pár héttel később a közösségi oldalának profilján nyíltan, boldogan ölelt egy másik nőt. Akkor jöttem rá, hogy részemről ez mély szerelem volt, és porig alázott a felismerés, hogy én sosem lehettem az, akit büszkén beenged a személyes világába.”

Bajtársból szexpartner
Levente (32) sem őriz szép emlékeket erről a különös kapcsolati állapotról. Katonaként fél év külszolgálatra ment, s ott ismerkedett meg csinos kolléganőjével, Hajnival, akit ugyanoda vezényeltek. „A szerződésünkben benne van, hogy fél év külszolgálat kötelező, s az akkor 26 éves Hajni azért érkezett, hogy ezt a küldetést a nyárra tervezett esküvője előtt letudja – meséli Levente. – Én akkoriban egyedülálló voltam, ő pedig nagyon nehezen bírta a vőlegényétől, a családjától távol. Vigasztalni kezdtem. Ebből az lett, hogy kis idő múlva már állandóan együtt lógtunk, ha nem dolgoztunk, és egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Éreztem, hogy vonzódik hozzám, vívódik, akarja is, meg nem is. Végül azt mondtam neki: nézd, Hajni, barátok vagyunk, ami itt történik köztünk, arról csakis mi tudunk, senkit nem bántunk vele. Aztán egy nap végül nem bírtunk a hormonjainkkal. Attól kezdve, amikor úgy hozta a helyzet, összebújtunk, de az idő jelentős részében csak kollégák és barátok voltunk. Nem tagadom, néha álmodoztam arról, hogy a külszolgálat végén azt mondja, van kedve megpróbálni velem egy igazi kapcsolatot, de nem így lett. Hajni használt engem, szeretet- és szexhiány ellen, és amikor eljött az idő, egyszerűen kiszállt a dologból, hazament, aztán pedig férjhez. Nem bántam meg a kapcsolatunkat, hiszen akkor és ott nagyon jól jött valaki, aki közelebb állt hozzám, de túl kedves lett a szívemnek, és még hónapokig szomorú voltam, amiért ilyen könnyen képes volt túllépni rajtam.”

„A közös szexuális örömökkel megnyitunk egy kaput a lelkünkben a másik felé. Önámítás, hogy a hozzá fűződő érzés megmaradhat utána a haverság szintjén.”

Miért épp a barátságból maradna ki a szex?
Szakértőnk, Gyimesi Andrea szexuálpszichológus véleménye az, hogy az ilyen kapcsolatok többsége úgy végződik, mint Évi és Levente esetében. Ha egészen ritkán tartósan, kellemesen és fájdalommentesen képes működni, akkor az általában érett, kiforrott személyiségeknél, magas érzelmi intelligenciával rendelkező férfiaknál és nőknél történik – de semmiképp nem huszonévesen, amikor ösztönösen életünk párját keressük, és nem tudjuk csupán szép emberi kapcsolatként vagy szenvedélyes szexuális viszonyként megélni a „szexbarátság” létezését. Fiatalabb korban igényeljük az előrelépést a kapcsolatban – hiába, az evolúciós berögződéseinken nem változtathatunk. Szakértőnk nem mellesleg kételkedik abban, hogy van-e szexbarátság egyáltalán. „Feltételezzük, hogy létezik szerelem szex nélkül, és látjuk, hogy létezik szex szerelem nélkül. A Nagy Magyar Szexteszt eredménye, hogy ezt itthon az emberek több mint 50 százaléka így gondolja. Miért épp a baráti kapcsolat maradna ki a szexre lehetőséget adó emberi kapcsolatok közül? – veti fel Gyimesi Andrea. – Talán azért, mert a barátság szó túl tág fogalom, nem lehet tudni, valójában milyen viszonyt feltételez. Általában mély, tartós, harmonikus, kötődéssel teli dolog, aminek a definíciójában nincs benne a szex. A haverság gyengébb kötelék, mint a barátság, és ebben a kapcsolati stádiumban jellemzőbb a szexkapcsolat kialakulása. Azonban amint két ember összebújik az ágyban, ez a viszony már meg is változott, átalakult, hiszen szex nincs érzelmi töltöttség nélkül, a másik nyomot hagy bennünk, még akkor is, ha nem törődünk ezzel, letagadva a nyilvánvalót. A közösen átélt szexuális örömökkel megnyitunk egy kaput a lelkünkben a másik felé. Önámítás, hogy a hozzá fűződő érzés megmaradhat utána a haverság szintjén. Férfiaknál ez olykor elképzelhető, a nőknél annál nehezebben. A lényeg azonban, hogy az ilyen típusú kapcsolatok kétféleképpen érhetnek rövid úton véget. Az egyik út, hogy valamelyik fél szerelmes lesz a másikba, és addig vergődnek ebben a szituációban, míg általában a nem szerelmes felet ki nem szakítja a szexbarátságból egy harmadik személy. A másik út – és ez a szebbik –, hogy a barátság és a testiség átlépi a határait, hogy szerelemmé nőhesse ki magát.”

A cikk a Nők Lapja Psziché korábbi számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:

• Barátság extrákkal – Szex szerelem nélkül
  
• Mit árul el a szemünk?
• Veszedelmes viszonyok – avagy a férfi-nő barátság kockázatai
• Buddha és a szerelem – Beszélgetés Ole Nydahl lámával a boldogságról
• Mitől vonzó a férfi és mitől a nő?
• Hosszú és boldog párkapcsolat?
• Amikor nem jön össze a baba…
  

Ha előfizetnél a magazinra, itt és most megteheted!