Mikor a lányok az irodában meghallották, hogy stresszoldó masszázstanfolyamra megyek, kapásból elkezdtek nálam időpontot foglalni. Csak azok nem lelkendeztek, akik a közeli szeretteiken kívül senkit nem tapogatnak szívesen.
Egyedül nekik nem merem ajánlani ezt a masszázstanfolyamot sem, amit a Maleskovits Melinda gyógytornász tartott. Itt ugyanis az ország különböző pontjairól érkezett vadidegen emberekkel egymáson kezdtük el a gyakorlást. Nekem ezzel nincs problémám, tekergettem eleget idegeneket mindenféle páros nyújtógyakorlatok alatt különféle edzéseken.
Egyébként jellemző, hogy a kilenc résztvevőből hét nő volt, közülük többen a férjükön szeretnének segíteni a masszázzsal, és még ketten mondták, hogy az egész irodájuk remegve várja vissza őket, hogy rajtuk ujjgyakorlatozzanak. Meglepett, hogy nemcsak pestiek jöttek el erre a három órás tanfolyamra, volt, aki Mosonmagyaróvárról, volt, aki az Alföldről utazott fel csak ezért.
Hátfájásra, fejfájásra, nyomorra
Miután elmagyarázták, hogy a stressztől és az irodai munkától befeszült hátizmaink miatt a fejünk is megfájdulhat, rögtön beleállt az enyémbe is a fájdalom. Viszont egy óra után el is múlt csak attól, ahogy egy teljesen kezdő hölgy próbálgatta rajtam a fogásokat.
Ehhez a masszázshoz nem kell olaj, a ruha marad és lefeküdni sem kell hozzá, teljes mértékben egy számítógép előtt ülő kókadt irodai munkásra kalibrálták. Többnyire a hüvelykujjunk hegyével nyomkodtuk szisztematikusan a legkényesebb pontokat. Pont ott, ahol nekem is fájni szokott irgalmatlanul, ha a napi 10-12 óra gépezés mellett nem járok rendesen mozogni.
Megváltásközeli érzés, mikor az ember hátát a megfelelő helyen jól megnyomják, a nyak körüli részek masszírozása pedig egyenesen az agyba küld kellemes zsongásokat. Amikor rám került a sor, először elég bátortalanul tapogattam ki az öreglyukat, ami egy üregecske a koponyánk hátulján, a különféle izomcsoportokat és csontokat. Aztán ahogy láttam, hogy szereti az alkalmi párom, elkezdtem rendesebben dolgozni rajta.
Állni is tanulni kell
A mindössze egyszer három órás tanfolyam végül egyáltalán nem tűnt rövidnek, ennyi idő alatt megtanultunk egy félórás nyak- és hátmasszázst, egy kis arcmasszázst és egy kis irodai tornát. Elmagyarázták, hogyan üljünk helyesen a gép előtt és bármilyen vicces, azt is, hogyan álljunk helyesen. Nekem például sokáig sírnivaló volt a tartásom, hiába mondogatták, hogy húzzam ki magam. Egyetlen dolog segített, amikor elkezdtem olyan sportot űzni, ami a gerincet tartó izmokat erősíti. Utána egy ismerősöm azt hitte, hogy modelltanfolyamra jártam, pedig teljesen öntudatlanul hatott a dolog.
Beindítottam az áramlást
Ahogy hazaértem, elkezdtem kísérletezni a barátomon, aki már az ágyban készült elaludni. Fekvő helyzetben viszont rögtön semmi sem úgy állt a bőre alatt, ahogy azt nekünk mutatták. Amit megtaláltam, azt azért megböködtem, de szerencsétlenkedésnek tűnt az egész, úgyhogy meglepett, amikor őszintén (nem röhögni) megdicsért a végén.
Az igazi babérokat aztán az irodában arattam le a leharcolt kolleginák között. Volt, aki azt mondta, hogy a végére végre megindult a chí-áramlás az agyába. Mindenképp folytatni szeretném a gyakorlást, különben megy az egész tudás a levesbe, de a rendszeres sikerélmények mellett nem is lesz ez olyan nehéz. Tényleg csak azt sajnálom, hogy a saját hátamat nem tudom megmasszírozni.