Amalgám
Fogtömésre használt anyag, amitől – bár erősnek és olcsónak tarják – sokan félnek higanytartalma miatt, és inkább a fehér tömések mellett döntenek.
Afta
A száj belső részén, esetleg a nyelven kialakuló fájdalmas és kellemetlen hólyag, okozója pedig lehet vashiány, de kialakulhat lelki gondok, vagy sérülés (szakszerűtlen fogmosás, borotvaéles, saját fogszél) hatására is. A seb általában 10-14 nap alatt begyógyul.
Bruxizmus, vagyis fogcsikorgatás
Gyakran maga az „elkövető” sincs tisztában vele, fogait tudattalanul szorítja össze (többnyire éjszaka), vagy akár „őröl” velük. Már csak azért is veszélyes, mert többek között idő előtti kopáshoz vezethet. Hátterében gyakran lelki ok, stresszes élethelyzet áll.
Dentin
A fog kemény szöveteinek az egyike, ami a csontra hasonlít, ugyanakkor nem tartalmaz sejteket. A sárgás árnyalatú dentin az áttetsző zománc alatt helyezkedik el, alig 3-5 mm vastagságban, magasabb szervesanyag-tartalma miatt pedig a fogszuvasodást könnyen megsínyli.
Fluor
A fogszuvasodás mumusa. Fontos szereppel bír a fogápolásban, hiszen erősíti a fogzománcot, a csontokat, csökkenti és akadályozza a szánkban lévő baktériumok savtermelését, valamint szaporodását, ugyanakkor sokat tehetünk vele a szervezetünk ásványianyag-tartalmának helyreállításáért is. Túladagolásával vigyázni kell, ez esetben ugyanis éppen ellenkező hatást fejt ki.
Fogínygyulladás, vagyis gingivitisz
Felmérések szerint a fogínyt érintő gyulladástól a felnőtt lakosság túlnyomó része szenved Magyarországon is. A nem megfelelő száj- és fogápolás miatt kialakuló bakteriális lepedékből kialakuló fogkő okozta fogíny-irritáció gyulladásban, fájdalomban, vérzésben nyilvánulhat meg, és ha elhanyagoljuk, hosszú távon akár fogaink elvesztését is kockáztathatjuk vele.
Fogszuvasodás
A lyukak formájában jelentkező fogbetegség megelőzéséért sokat tehetünk megfelelő szájápolással. Különös odafigyeléssel tisztítsuk étkezések után a nehezen tisztítható részeket is, köztük az örlőfelületi barázdákat, a fogak közét, használjunk fogselymet, és lehetőleg szájvizet is.
Fogzománc
Testünk legkeményebb anyaga, ami a korábban említett dentintől és a csontoktól eltérően nem tartalmaz kollagént. Ha óvni akarjuk az alig mintegy 1 milliméter vastag fogzománcunkat, kerüljük a savas ételeket, és a durva fogmosást is felejtsük el.
Foszfor
A foszfor a kalciumhoz hasonlóan szintén létfontosságú a fogak, a fogzománc épségének megőrzésében, és közvetlenül utána, második helyen szerepel szervezetünk legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyagai között. Bár szinte minden ételben megtalálható, a leggazdagabb foszforforrásnak az igen magas fehérjetartalmú húsok, halak, tejtermékek, valamint a tojás számítanak.
Kalcium
A fogzománc építőanyaga, aminek segítségével, ha megfelelő mennyiségben felvértezzük vele szervezetünket, nagyobb eséllyel úszhatjuk meg az ínybetegségeket. Kitűnő kalciumforrásnak számítanak a halak, a tejtermékek, valamint néhány zöldség, köztük a kelkáposzta és a brokkoli is.
Plakk
Az elegáns név mögött undok, a szájüregben található és a fogakra nézve veszélyes, fehér lepedék bújik meg. Ez a fogakon megülő bakteriális réteg, ha nem tisztítjuk meg alaposan a fogainkat, idővel fogkő lesz, ami akár fogszuvasodáshoz, fogágybetegséghez vezethet.
Rossz lehelet
Ha rendszeresen és helyesen mosunk fogat, használunk fogselymet és szájvizet, ráadásul fogorvoshoz is rendszeresen járunk, jó esélyünk van rá, hogy nem okoz gondot. Amennyiben mégis kellemetlen a leheletünk, azt okozhatja az elhanyagolt szájhigiénia mellett a dohányzás, az alkohol túlzott fogyasztása, néhány élelmiszer, sőt esetleg valamilyen betegség is.
Kattints, és tudj meg még többet a szájápolásról!