A nő élete

Szendi Gábor írása | 2012. December 28.
Az evolúcióra úgy tekintünk, mint a világegyetem tágulására: hadd táguljon, azért én még lefőzöm a kávémat. A rossz hír viszont az, hogy a folyamat beleszól a mindennapjainkba...

Ma a házaspárok 10-15 százaléka meddőségi gondokkal küzd, na erre kitalálták a mesterséges megtermékenyítést. A férfiak spermaszáma ötven év alatt a felére csökkent. Nem baj, van már nekünk ICSI-nk is, azaz egy kis béna spermiumot is be lehet juttatni a petesejtbe. De mindenre ki fogunk találni valamit? Vagy inkább elgondolkodunk azon, ki engedte be az elefántot a porcelánboltba? Mert ha már bent van, ha kilőjük, ha kihajtjuk, ha békén hagyjuk, ép porcelán se így, se úgy nem marad. Szóval visszacsinálni nem nagyon lehet. Csak egyet tehetünk: eltakarítjuk a romokat.
No de hogy jutottunk el idáig? Először is: elkezdtünk földet művelni. Ekkoriban, a leletek ezt bizonyítják, az élelmiszer-ellátmány annyira leromlott, hogy az emberek átlagmagassága 10 centit csökkent, és a lányok nemi érése lelassult, 10–13 éves kor helyett 17–18 éves korukban következett be az első menstruáció. Telt-múlt az idő, kialakult a kultúra, a közoktatás, a jog, a házasság intézménye, s mindez ráépült a lányok pszichoszexuális érésére. Ámde bekövetkezett a jólét kora, s az elmúlt száz év alatt átlagban 3-4 évvel korábbra került a nemi érés. Nyakig vagyunk egy feje tetejére állított világban, ahol 13-14 éves lánykák nemi életet élnek zavartan pillogó szüleik féltudomásával.

 

Munka vagy család

Ebben James Wattnak is szerepe van: lenyúlta ugyanis Thomas Newcomen gőzgépét, és kitört az ipari forradalom. Kellett a munkaerő, a nők is dolgozni kezdtek. Kialakult az ismert konfliktus: munka és gyerek együtt nemigen megy. Igény támadt a fogamzásgátlásra, amit kezdetben a férfiak elleneztek a legjobban. Miért is? Na ja, a sikeres szaporodás miatt. De aztán 1961-ben csak bevezették az első fogamzásgátlót, s pár év múlva maradinak számított, aki nem használta. Nem kellett sok, és már fiatalkorúaknak is lehetett felírni. A bőség az ipari társadalom egyik következménye. Mily különös, hogy a fogamzásgátló bevezetésével egy időben berobbant a szexuális forradalom, és hirtelen egyre könnyebbé vált a válás is. Ha nem muszáj tizennyolc évesen házasodni, ha lehet szexelni anélkül, hogy gyerekünk születne, irány a suli. A nők elárasztották az egyetemeket és főiskolákat, majd szorgosan munkálkodni kezdtek karrierjükön, és közben arról sem feledkeztek meg, hogy minden este bevegyék a tablettájukat.

A nő élete – Mit hoz a jövő?
Szendi Gábor új kötetében állítja: manapság különösen fontos az evolúciós önismeret, mert ebből érthetjük meg igazán vágyainkat kudarcainkat, helyünket az új világban. (Jaffa)

Szex a lelke mindennek

Vagyis az ember felnyitotta az evolúció motorházát, és belepiszkált a motorba. Ettől minden összezavarodott. A nemek viszonya megváltozott, mert a fogamzásgátlás új helyzetet teremtett. Ha lehet szexhez jutni a gyermekáldás veszélye nélkül, akkor megváltozik a szex értéke. A nők kevésbé lesznek válogatósak és óvatosak, a férfiak pedig eltöprengenek: miért is kéne nekik elvenni egy nőt, ha anélkül is meg lehet őt kapni? Az evolúció során mindig is a férfi harcolt a nő kegyeiért, s ha valaki állandó partnerre vágyott, az legjobban tette, ha megházasodott, annak minden következményével. A házasság előtti, majd további fejleményként az a nélküli szex azonban aláásta a házasság intézményét. Kiüresedett, csak érzelgős emberek úri passziójává változott. Jött helyette az együttélés, amit mindenki az esetleg soha be nem következő házasság főpróbájának tekint. Az erősebbik nem úgy tesz, mintha „hamarosan”, a nők meg mintha el is hinnék. A férfiak jó dolgukban pedig arra jöttek rá, hogy ha elejét lehet venni a gyermekáldásnak, miért is ne tolják ki egyre későbbre, akár a végtelenbe. Bölcs férfi ezentúl nem azt mondja, hogy nem akar gyereket, hanem azt: „csak nem most”. Arról meg ki tehet, hogy a nő vár és vár, aztán a férfi összefut egy tíz-húsz (30?) évvel fiatalabb nővel. A szerelemnek ugye megtiltani nem lehet…


És a folyamat nem áll meg

Sokan arra hivatkozva nem köteleződnek el, hogy minek, ha válás lesz a vége. Mintha nem rajtuk múlna, mi lesz a vége. Nő és férfi kölcsönösen bizalmatlanok egymással, de egymás nélkül még nincsenek meg. Már dolgoznak rajta, majd erre is kitalálnak valamit. A gőzgép, a fogamzásgátlás és a többi mandiner oda vezetett, hogy ma Németországban a 45 év feletti nők 27 százaléka gyermektelen. Hasonló jelenség figyelhető meg minden nyugati társadalomban. Létrejött a népesedési vákuum, s megindult keletről a népvándorlás. Nem is folytatom, mert az evolúcióba piszkálás effektusáról könyvet lehetne írni. Na jó, igazság szerint meg is írtam, és már meg is jelent. Szó mi szó: amikor a szexualitás és a szaporodás elkülönül egymástól, amikor a nők munkába állásával fellazul az anya-gyermek kapcsolat, amikor az egyén boldogsága a család érdeke fölé helyeződik, az egyén nem tehet mást, mint hogy alkalmazkodik azokhoz a környezeti feltételekhez, melyekbe született. No és van ám feladata a társadalom irányítóinak is: mégpedig az, hogy a változások irányát tervezetté tegyék.

Cikkünk a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg.
A tartalomból:
  • „Instant megváltás nem létezik” – Interjú Müller Péterrel és Domján Lászlóval
  • Teszt – Hallgatsz a megérzéseidre?
  • A spiritualizmus reneszánsza
  • Ünnepre hangolva
  • Simítsd el a lelked ráncait
  • Te miben hiszel?
  • Hét lépés a mennyország – Zarándokutakon önmagunk felé

    Ha szeretnél előfizetni a magazinra, itt és most megteheted!

 

Exit mobile version