A kutatás során egy szemkövetős kamerát használtak, melynek segítségével képesek voltak 120 másodperc alatt megjósolni, hogy az idegenekből álló csoport tagjai közül kik lesznek a vezető személyiségek. A szakemberek két vizsgálatot is végeztek. Az első során 200 önkéntest kértek fel arra, hogy kis csoportokban teljesítsenek egy problémamegoldási feladatot, miközben őket videóra is veszik. A csoport tagjainak saját magukat és a társaikat is értékelniük kellett aszerint, hogy mennyire tartottak valakit dominánsnak vagy befolyásoló személyiségnek. Az eredményekből kiderült, hogy akik nagyobb presztízzsel bírtak és domináns személyiségeknek tűntek a feladat során, azokat a csoport tagjai is olyan személyiségeknek minősítették, akik nagyobb hatással bírnak másokra.
A második vizsgálat során 60 résztvevőnek mutatták meg az előző csoport videójából készült 120 perces összefoglalót úgy, hogy közben egy, a szemmozgásukat követő eszközt viseltek. Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők sokkal nagyobb figyelmet szenteltek a videóban szereplő domináns vagy nagyobb presztízsű személyeknek.
A kutatók szerint ebből is kitűnik, hogy kétféle viselkedésből pontosan meg lehet jósolni, kiből válik majd vezető. Az egyik szempont a presztízs, a készségek és a kompetenciák megjelenítésének a képessége, a másik pedig a dominancia. „Eredményeink azt sugallják, hogy valóban kétféle módja van annak, hogy valaki vezetővé váljon, vagy előrébb jusson a társadalmi ranglétrán: Az egyik az, hogy képesek legyünk hatással lenni másokra, vagy arra, hogy ódivatú dominanciával keresztülvigyük az akaratunkat” – mondta Joey Cheng, a tanulmány szerzője.