Mintha már megtörtént volna – Honnan ered a déjà vu?

Amióta csak először írtak róla a 19. században, azóta próbálják megfejteni. Az egyik legismertebb tudományos magyarázat szerint a déjà vut az érzékelésünk és a felfogásunk közötti késés okozza. Olyan gyorsan követi egymást ugyanarról az eseményről két vizuális inger, hogy nem tudjuk őket megkülönböztetni. Az elsőt még nem volt időnk kódolni, megjegyezni, és máris jön a második, aminél egy furcsa ismerősségérzést tapasztalunk. Az elmélet szerint a déjà vut látási ingerek váltják ki. Egy friss kutatásból viszont az derült ki, hogy a vakok is átélnek hasonló élményt – ez a teória tehát megdőlni látszik. A legújabb megközelítés alapján ezt a furcsa érzetet nem külső ingerek okozzák, hanem bennünk, a belső világunkban jön létre. „A halántéklebenyünkben – amely az ismerősségérzetért is felelős – zavar keletkezik az idegsejtek működésében, ezért úgy érezzük, hogy ami éppen történik velünk, az már korábban lejátszódott. Objektíven tudjuk, hogy ennek nincs semmi alapja, de szubjektíven mégis átéljük az ismerősségérzést. Ezt a kettősséget nem tudjuk hova tenni, és ezt a zavart szoktuk déjà vunek nevezni” – magyarázza Sárkány Kinga pszichológus. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy a fáradtság, dekoncentráltság okozza, mások ennek épp az ellenkezőjét állítják. Vannak olyan értelmezések is, amelyek szerint a déjà vunek van alapja a memóriánkban. Például ha ellátogatunk egy idegen városba, és úgy érezzük, már jártunk ott, akkor lehet, hogy csak egy korábbi emlékünkhöz hasonlít az új élmény. A reinkarnáció hívei úgy vélik, ezek az emlékek az előző életünkből valók – ezért nem tudjuk őket tudatosan felidézni. Az álomelmélet szerint azért érezzük ismerősnek bizonyos élményeinket, mert azokat már megálmodtuk. A freudi pszichoanalitikus megközelítés értelmében pedig a tudat alatti félelmeink vagy vágyaink törnek felszínre ilyenkor. Ilyen élménye az emberek kb. 80 százalékának van, a többiek még soha nem élték át. Gyerekeknél és olyanoknál, akik sokat utaznak vagy élénk fantáziával rendelkeznek, gyakoribb jelenség. Ha hiszünk a legújabb elméleteknek, akkor belső világunk gazdagságára is utalhat, ha sok déjà vuben van részünk.