„A beszéd önmagunk megjelenítése a világban – mondja Soltész Krisztina pszichológus. – Akarattal és gyakorlással lehet rajta változtatni, és ha ez sikerül, az visszahathat a személyiségünkre is.” A legtöbb hangképzési problémát a gyerekkorban kialakult önbizalomhiány, félelem vagy szorongás hozza létre, ezért a terápiát is az okok feltárásával kell kezdeni. A dadogás legtöbb esetben három- és ötéves kor között, valamilyen feldolgozatlan trauma hatására jelentkezik. A túlságosan nagy elvárásokat támasztó családi környezet például könnyen okozhat beszédhibát. Ha valaki nagyon lassan vagy hadarva fejezi ki magát, annak a hátterében is állhat korai élmény, például a szülőkkel való konfliktusos viszony.
„Az egyik tanítványom azt hitte magáról, hogy buta, pedig három nyelvet sajátított el anyanyelvi szinten – meséli Bebesi-Horváth Kata beszédtréner. – Nagyon lassú, vontatott volt a mondatfűzése. Kiderült, hogy az édesapja folyamatosan azt hangoztatta, ő az úr a családban, csak az a jó, amit ő mond. A lány ezért kizárólag olyankor mert megszólalni, amikor muszáj volt, és akkor is nagy szüneteket tartva, nehogy valami badarság hagyja el a száját. De előfordulhat az is, hogy akit elnyomtak, ritkán hagytak szóhoz jutni, az hadar, mert minél rövidebb idő alatt minél több információt szeretne kiadni magából.” A dadogás, a hadarás és más beszédhibák felnőttkorban is kialakulhatnak. Van, amikor csak bizonyos szituációk váltják ki a zavart. Lehet, hogy valakinek a hétköznapokban normális a kommunikációja, de abban a pillanatban, amint belép a munkahelyére, elkezd motyogni vagy épp hangosan beszélni. A motyogás a beszédtréner szerint nagyfokú önbizalomhiányra utal. „Ugyanakkor a harsányság nem jelent egyértelműen magabiztosságot. A túl nagy hangerő erőszakosságot és dominancia iránti vágyat jelez, de ennek hátterében sokszor csak túlkompenzált bizonytalanság áll” – teszi hozzá a pszichológus. Ha valaki az önbizalomhiánya miatt beszél érthetetlenül, amint megerősíti az önértékelését, a kommunikációja is javulni fog. „Egy növendékemnek nagyon rossz volt a házassága, el is vált – mondja Bebesi-Horváth Kata. – Ezután keresett fel engem azzal, hogy nem értik, amit mond, annyira motyog. Egy pszichológussal együtt dolgoztunk a problémáján. Végül talált magának egy új partnert, aki mellett kinyílt. Azóta gyönyörűen használja a hangját, színesen, élvezetesen fejezi ki magát. A beszédgyakorlatok hatnak a személyiségünkre is, az önismereti gyakorlatok pedig a kifejezésmódunkra.”
| Énekterápia hadaróknak A beszéd tempója gyakran a gondolkodás gyorsaságával függ össze. A hadarók sokszor azért harapják el a szavakat, mert a hangképzésük nem tudja utolérni sebes észjárásukat. Nemritkán nagyon magas IQ-val rendelkeznek, de gondolataik csapongóak. Jellemzően hanyagok, szétszórtak, figyelmetlenek. Koncentrációs gyakorlatokkal a beszédükön is sokat javíthatnak. „Az énekterápia a dadogás és a hadarás ellen is hatásos – állítja Bebesi-Horváth Kata beszédtréner. – A dalolás endorfint szabadít fel, tehát pozitív élményt nyújt. Arra is megtanít, hogy a levegő szabadon, feszültségmentesen áramoljon a torkunkból. De a ritmus- és a zenei érzéket is fejleszti, ami a dadogóknak, hadaróknak általában gyenge pontjuk.” |
Szervi gond is okozhatja
Persze nem törvényszerű, hogy a beszédprobléma mögött pszichés háttér van. Lehet, hogy a gyerek csak azért kommunikál akadozva, mert az ehhez szükséges szervei még nem fejlődtek ki teljesen, vagy nem tudja könnyen használni őket. A pöszeség és a raccsolás nem lelki eredetű: általában szervi elváltozások vagy a szülőktől eltanult minta miatt alakul ki.
| Cikkünk a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg. A tartalomból:
|