Azt hiszem, ez mindenki számára ismerős beszélgetés. De hogy is van ez valójában?
Megérkezünk a szupermarketbe, és a borkínálatot látva komoly problémába ütközünk. Hogyan is választanak a laikusok? Vörös vagy fehér legyen? Ez az a döntés, ameddig minden ember gond nélkül eljut. Itt a legtöbb ember már csak a bor árát nézi meg. Ha belefér, akkor már mehet is a pénztárhoz. De tegyük fel, hogy mi most a legjobb bort szeretnénk hazavinni kedvesünknek. Első körben gondoljuk végig, hogy:
Mi lesz ma otthon a vacsora?
Könnyű vacsorához válasszunk fehérbort, pezsgőt vagy egy könnyű rozét. Amennyiben viszont egy komolyabb húsételt szeretnénk készíteni, akkor elengedhetetlen a vörösbor. Tehát tegyük fel, hogy párunknak egy finom steakkel szeretnénk kedveskedni. Érdemes tudni, hogy minden férfi szereti a salátát vagy a finom pirított zöldséget… ha egy legalább harmincdekás hús van alatta! Viccet félretéve, helyezkedjünk el a vörösborkínálat előtt. Amit a következő körben el kell döntenünk, az az, hogy nehezebb, testesebb bort válasszunk, vagy valami könnyedebbet. Ami nagyon fontos: az étel ízvilága sosem nyomhatja el a bort, és ez természetesen fordítva is igaz. Mivel a választásunk a steakre esett, választhatunk „komolyabb” vörösbort is.
Képzeljük magunk elé a világtérképet!
Azt sejthetjük, hogy északról dél felé haladva készítik az egyre testesebb borokat. Ez azon egyszerű okból van így, hogy a szőlő délre haladva jobban megérik. Akkor most a bor stílusában kell döntenünk: óvilági vagy újvilági legyen. Az óvilág természetesen Európát takarja, az újvilág meg minden mást. Mindkét területen készülnek jó és rossz borok is. Ha igazából a lelkünk mélyére nézünk, egyetlen ország jut mindenkinek eszébe a borról, ez pedig Franciaország. Nem itt készítettek először bort, hanem Örményországban (a történészek szerint), de valahogy a franciák esetében a tradíció és a marketing egybeolvasztotta a bor és az ország nevét. Itt találhatóak a legismertebb bortermelő régiók is. Ki ne hallotta volna már Burgundia, Provence vagy Bordeaux nevét. Az a szerencsénk, hogy ezek között van egy olyan régió, ahol szinte csak vörösborokat készítenek: ez pedig Bordeaux!
Mi az, amit érdemes erről a „kis” területről tudni?
Annyi szőlőt termelnek ott, mint Magyarországon és az összes környező országban együttvéve. Sose keressük a szőlőfajtákat az üvegen! Bordeaux-ban alig pár szőlőfajtát használnak, ezek házasítása minden onnan származó bor. Ezek a cabernet franc, a cabernet sauvignon és a merlot. Miután megtaláltuk a francia borokat a polcon, nincs más dolgunk, mint megnézni a címkéket. Ami szinte minden címkén rajta van, az a Bordeaux (Bordó) és a Château (sató) kifejezés. Míg Magyarországon pincészetek, Spanyolországban bodegák, Franciaországban château-k, azaz kastélyok vannak. Innen már nincs sok dolgunk. A következőkre érdemes odafigyelni:
| Château Haut-Brion |
– Bordeaux AC, AOC: a rövidítés azt jelzi, hogy a bor csak és kizárólag Bordeaux területéről származó szőlőből készült.
– Évjárat: mint máshol, itt is van jó, illetve rossz évjárat. Amennyiben megoldható, vagy van választék, kerüljük a 2003-as és 2007-es évjáratokat, ezek nem voltak az igaziak…
És még egy tévhit a bordeaux-i borokról: nem minden onnan származó jó bor drága! Nagyon jó minőséget kaphatunk 1-2 ezer forintos áron is. A pénztárnál fizetve fogadhatjuk a sorban álló férfiak meglepett hümmögését a választásunk kapcsán. Otthon meg biztosan mindenki elégedett lesz a választásunkkal.