Veszteségből nyereség

Minden olyan fájdalmas helyzet, veszteség, ahol az ember nem tud mit tenni, és visszafordíthatatlan a folyamat, pszichológiai szempontból a súlyos traumák közé sorolható. Mivel pedig előbb-utóbb mindannyiunknak szembesülnünk kell ilyen helyzetekkel és veszteségekkel, nagy szükségünk van pszichológiai műveltségre és tudatosságra, hogy tisztában legyünk azzal, mi a teendő, hogy ne betegedjünk meg.
Amikor az ember átélte az akut érzelmi sokk állapotát, akkor elindulnak benne azok a megküzdési folyamatok, amelyeket az angol nyelvű szakirodalom coping mechanizmusoknak nevez. Egyénfüggő, hogy valaki a belső próbálkozások során milyen eszközöket vesz igénybe, egy a fontos: tegyen valamit, induljon el a megküzdés!

Társas támasz

Akármilyen kis veszteségről van is szó, a lényeg: ne maradj vele egyedül! Mi, emberek veleszületetten társas lények vagyunk, ezért a másoktól kapott lelki segítség hatalmas erőforrást jelent számunkra. Nem minden helyzetben lehet okosakat mondani, de már az is felbecsülhetetlen értékű, ha valakit csendben körülvesznek, együtt vannak vele, gondozzák a bánatát, ha vallásosak, imádkoznak érte. Mindebben az fejeződik ki, hogy nem vagy egyedül! Ha megértettük, milyen szörnyű az a lelkiállapot, amikor valaki egy trauma utáni első időszakban átéli a jeges magányt, akkor tudjuk, hogy ennél fontosabb, építőbb üzenet nincs! Hiszen máris ott vannak körülötte mindazok, akik szeretik, és szelíden, okosan segítik őt. Remélem, mindenki tudja, hogy a bajban felelősek vagyunk azért, hogy gondozzuk egymás bánatát!

Hogyan gondozhatjuk a saját bánatunkat? A pszichológia erre ma már nagyszerű, hatékony eljárásokat, utakat, módokat kínál. Ott van például a pszichodráma, amely a lelki folyamatokat játékban jeleníti meg. Viszel az életedből egy fájdalmas helyzetet: például nem értél oda időben haldokló szerettedhez, így anélkül hunyt el, hogy elbúcsúzhattál volna tőle. Mindez dramatikusan eljátszható. Te vagy a főhős, a csoport tagjai pedig a többi szereplő bőrébe bújva segítik a folyamatot. A játék a betokosodott, beragadt fájdalmat átteszi a mintha- realitás szintjére. Az egyik csoporttag egy képzeletbeli helyzetben megszemélyesíti azt, akit elveszítettél, így el tudsz búcsúzni tőle. Bár az események nem a valóságban zajlanak, a lélek a szimbolikus aktusban fel tudja szabadítani a traumatikus feszültséget, és átélheti a megváltó megkönnyebbülést. Az a feszültség, amit magadba temettél, ki tud annyira szellőzni, hogy már nem pusztítja a szervezetedet, nem okoz betegségeket. A pszichodráma lehetővé teszi, hogy bármelyik szereplő bőrébe belebújj, te legyél a sértő, támadó, az ellenséged maga, miközben saját egykori helyzetedet is újraélheted. Jelenkori okos, tapasztalt éned pedig melletted tud állni, hogy segítsen.

Felülemelkedés

Ha a pozitív megküzdés módjait vizsgáljuk, akkor ki kell térnem egy nagyon különleges lehetőségre is: ez a felülemelkedés copingja. Tegyük fel, hogy harmincéves korodban ért egy trauma. Ezt valahogy túlélted, de nem dolgoztad fel, tehát ketyeg a szervezetedben az időzített bomba. Ilyenkor azzal az éneddel, amely akkor átélte azt a bizonyos helyzetet, dialógust kezdeményezel, és megbeszéled vele, ami ott és akkor történt – de már a mostani szemeddel, tudásoddal, rálátásoddal.
Például a megbocsátás lelkigyakorlat során a belső érzelemkereső munka rávezet egy olyan helyzetre, amellyel dolgunk van: mondjuk, tizenöt éves korunkban szakítottunk életünk első nagy szerelmével, és ebben nagyon megsérültünk. Egyszer csak újra átéljük az akkori érzéseket, és rádöbbenünk, hogy még mindig van bennünk fájdalom és harag. Ilyenkor a tizenöt éves kori énünket kell megidéznünk, és vele kell olyan kapcsolatba kerülnie a jelenlegi énünknek, hogy a szükséges békítő és védő lelki munkát elvégezhessük
A megbocsátás lelkigyakorlat során titokzatos ösvényeken keresztül mindig a legintenzívebb sérelemhez jutunk vissza. Egy pszichológusnő például egyszer csak úgy érezte, mintha a két karja iszonyatos erővel oda lenne préselve a testéhez, és ennek kapcsán felidéződött benne egy csecsemőkori emlék, amint fekszik a kiságyában, kikötözve. Az anyukájának ugyanis rögtön a szülést követően vissza kellett mennie dolgozni, és mivel a kisbabára nem volt ki vigyázzon, arra kényszerült, hogy egyedül hagyja otthon. Időnként hazarohant a munkából megszoptatni, és hogy a távollétében meg ne fulladjon, ha bukik, biztonságos pózba helyezte, és kikötözte a kezét. A pszichológusnőben a felidézett emlék hatására rettenetes harag szakadt fel az édesanyja iránt, és a virtuális térben kérdőre vonta, hogy amikor pici baba voltam, mit tettél velem?! Hogyan tehetted ezt velem?! Hát nem tudtad, hogy ez nekem mennyire fájt?! Csupán ezután volt képes eljutni addig a felismerésig, hogy az édesanyja csak azt tette, szegény, amire képes volt abban a helyzetben.

Átkeretezés

A te jelenkori éned a maga bölcsességével, a traumából kiszabadult ember józan eszével már képes távolságot teremteni, és kívülről rátekinteni egykori önmagadra és a fájdalmas eseményre. Ilyenkor szempontváltás történik, amelyet a pszichológia átkeretezésnek nevez. Amikor megtörtént veled az adott esemény, egy bizonyos pozícióban voltál, és annak megfelelően láttad a valóságot. Az átkeretezés során megpróbálsz más szemszögből is rátekinteni. Mindenféle optikából megnézed a történteket, nemcsak a magad, de a szeretteid, környezeted nézőpontjából is. Azáltal, hogy elkezdesz mozogni a saját beszorult lelki helyzetedben, életbe lép a kaleidoszkópeffektus: ha csak egy pici részletet is elmozdítasz, a teljes kép megváltozik. Ez pedig óriási megkönnyebbülést hozhat magával, egy csodálatos feloldó folyamat első lépése lehet, amelynek keretében a beszorult, betokosodott lelki tartalmak utat találhatnak kifelé.

Stresszoldó humor

Nagyon veszedelmes, amikor a traumát a jobb agyféltekénk időtlen világába temetjük, és ott alattomosan kifejti a maga pusztító hatását. Hogyan tudjuk onnan kiszabadítani? Például az istenáldotta humor segítségével! Mi történik velünk, amikor kibuggyan belőlünk a nevetés? Bekapcsolódik az agyunkban található örömközpont, ami endorfin („örömhormon”) felszabaduláshoz és az immunrendszer erősödéséhez vezet.
Bizonyított tény, hogy nagyon romos állapotban lévő immunrendszerünket már húsz – perces közös nevetéssel is felerősíthetjük kissé! Egyes-egyedül az emberi elme képes arra, hogy a katasztrófából münchauseni módra, a saját hajánál fogva húzza ki magát! Ahogy a felülemelkedés, úgy a humor által is távolságot teremthetünk a sebesült énünktől, a fájdalmas eseményektől. A nevetés képes az immunrendszerünket ostromló stressz biológiai visszafordítására, így legalább nem betegszünk bele, hiszen egy csomó feszültségtől megszabadulhatunk.

Spiritualitás

A spiritualitásnak köszönhetően nem maradsz meg abban a zárt világeszmében, amelyben az ember a saját élete foglya, hanem a világmindenség határtalan egészébe helyezed bele parányi emberi létedet. Nagy traumákat követően néha ez a lelki megküzdés egyedüli, valóban hatékony lehetősége. Egy katasztrófa után tudomásul kell venned valamit, ami ellen érzelmileg kétségbeesetten tiltakozol, amit egyszerűen nem akarsz elfogadni. A spiritualitás megváltó fordulatának köszönhetően azonban képessé válsz arra, hogy egy nálad hatalmasabb erőre bízd az irányítást (ami egyébként amúgy sincs már a kezedben). Hogy kire, mire bízod, az a te egyéni hitrendszerednek a specifikuma, amit nagy, egymás iránti tisztelettel kell elfogadnunk. Tudományos kutatások igazolják, hogy abban a pillanatban, amint képes vagy átadni a kontrollt, a lelki rendszerben döbbenetes erejű föloldó, stresszcsökkentő folyamatok indulnak meg.
A lelki megküzdés pozitív eszközei között meg kell még említenem a meditációt és az imát is. A mi elhanyagolt, nyugati kultúránkban semmibe vett, nem tréningezett és nem kiművelt jobb agyféltekénkre mindkettő csodálatos hatással van. Mindenkit arra biztatok: tanuljuk meg a pozitív megküzdési módokat! Ha valamelyikünket súlyos trauma érné, szívből azt kívánom magunknak, hogy képesek legyünk kimozdulni beszorult állapotunkból és átélni a poszttraumás személyiségfejlődés csodáját, ami által új és jobb ember válhat belőlünk.

A részletet a Veszteségből nyereség, vereségből győzelem – A lelki megküzdés útjai című könyvből válogattuk. A Nyitott Akadémia sorozat legújabb kötetében Bagdy Emőke, Böjte Csaba, Almási Kitti és Szendi Gábor kitűnő írásait találod erről az izgalmas témáról. (Kulcslyuk Kiadó)