| A kis Áronról féléves korában derült ki, hogy egy ritka agyi elváltozásban szenved, és emiatt nagyon sok epilepsziás rohama volt. „Napi 60-70, de volt már 100 is, akkor intenzív osztály lett a vége” – magyarázta akkor László, miért szükséges a műtét. Áron bárhol, bármikor elájulhatott, és ezek a rohamok visszahatottak a fejlődésére is, a gyógyszerek pedig sajnos nem segítettek. Miután sok segítséggel összegyűlt a 15 millió forint, Párizsban műtötték meg idén februárban. |
„Láthatóan jobban van, de lekopogom, mert mindig bennünk van, a ha…” – mesél Katona László, Áron apukája, hogy van most a kisfia, hogy van most a család. „Önállóan tud járni, ami elképesztő változás, viszont a többi 3 évestől még mindig le van maradva, hiszen 10 hónapja született újjá. Beszélni nem tud, de a »nem« szó nagyon jól megy neki” – teszi hozzá az elszánt apuka. És hogy miért elszánt? Biztosan emlékeztek rá, hogy egy éve többször láthattátok a családot televízióban és újságokban. Az Áron barátai Facebook-oldalon pedig mindenki követhette, és követheti ma is Áron és a család sorsát.
Ez nem múlik el egy gombnyomásra
„Ma már nincsenek rohamai, ami óriási változás. Az Aprófalva Bölcsőde, ahol eddig próbaidős volt, most felvette, és nagyon sokat törődnek vele, ahogy régen is, amikor súlyos állapotban volt – mondja László. – Rengeteg stresszen és lelki megpróbáltatáson vagyunk túl, de ez nem múlik el egy gombnyomásra, ez nem olyan, hogy akkor hátradőlhetünk, hogy akkor kész, meggyógyult. Persze minden nap szuper, amikor azt látjuk, hogy Áron jól van.”
Az egyik fontos változás pedig az László szerint, hogy az ötéves Bálintnak, Áron bátyjának végre „lett testvére”. „Képzeld el, hogy két és fél évig abban élt, hogy van egy öccse, aki felé minden figyelem irányul, ő nem tud vele játszani, nem tud a társa lenni. Bálintnak nagyon hamar fel kellett nőnie érzelmileg. Most viszont változott a helyzet, már tudnak együtt játszani, tudnak testvérek lenni.”
A februári műtét után a család kétszer volt kontrollon Párizsban, mindkét alkalommal óriásit fejlődött a Áron, az orvosok hihetetlennek nevezték, annyira jó eredményei voltak. Most már egyáltalán nincsenek rohamai, de miközben az apuka erről beszél, mindig hozzáteszi, hogy kopogjuk le.
Egy éve írtunk először Áronról, aki egy nagyon ritka betegségben szenvedett, a szülei minden követ megmozgattak, és sikerült hatalmas összefogással 15 millió forintot összegyűjteni – a Nők Lapja Café olvasói segítségével is – az életmentő műtétre. Az akkor kétéves kisfiú mire a műtőbe került, már enni sem tudott magától, ma már a saját lábán áll, és játszik a testvérével.
Nyugalmat kérünk karácsonyra
„Most végre jobban telhetnek az ünnepek, persze még egyszer mondom, ez az egész nem olyan, hogy kibontasz egy csomagot és örülsz neki, hanem napról napra el kell hinnünk, hogy most már minden jól alakulhat – magyarázza László. – Tényleg csak egy kis nyugalmat kérünk karácsonyra!”
Áron apukája azt mondja, nem is a karácsonyok, hanem a szilveszterek voltak a legnehezebbek. „Mindig áthívjuk a barátainkat a gyerekeikkel, és nagyon rossz volt látni, hogy Áron nem tud a többi gyerekkel játszani, de még csak velük lenni sem. Reméljük, idén ez máshogy lesz.”
Ami pedig nagyon fontos: Áron szülei nagyon-nagyon köszönik mindenkinek a segítséget, a biztatást, az erőt és energiát, amit kaptak barátoktól, ismerősöktől és ismeretlenektől is.