Mi okozhatja?
Sok alapbetegséghez társulhat, gyakran egy komolyabb betegség tünete. Többek között fejfájást okozhat a vérnyomás- és vércukorszint-ingadozás, a rövid- és távollátás, az arcüreggyulladás, a fogszuvasodás és az agyhártyagyulladás. Ha korábban nem voltak fejfájós panaszaid, és hirtelen erősen megjelennek, akkor mindenképpen javasolt egy orvosi kontroll. Akkor pedig pláne, ha a fejfájást láz, tarkómerevség, látásváltozás vagy eszméletvesztés kíséri.
Természetesen stresszhelyzetben is fájhat a fejünk. A leggyakoribb stresszhelyzetek a költözés, a gyermekszületés, az esküvő, egy hozzátartozó betegsége, és persze kiválthatnak nagyon erős stresszt a párkapcsolati és munkahelyi problémák is. Több gyógyszer mellékhatása is lehet, fejfájás (altatók, potencianövelő szerek) és a túlzott koffeinfogyasztás is előhozhatja.
Ugyanakkor létezik egy makacsul visszatérő fajtája is: a migrén. Nagyon megnehezítheti az életet, hiszen bármikor előjöhet. A felnőtt lakosság több mint 10 százalékát érinti, nőknél háromszor gyakoribb. Általában fiatalkorban kezdődik, rohamokban jelentkezik. Ez egy nagyon erős féloldali, lüktető fejfájás, amit hányinger, fény- és hangérzékenység kísér. A közelgő rohamra látás- és esetleg beszédzavar, végtagzsibbadás, szédülés vagy hangulatváltozás hívhatja fel a figyelmet. A rosszullétek 4–72 óráig tarthatnak (ez egyénileg változó), és havonta többször ismétlődhetnek. A migrén a napi tevékenységet jelentős mértékben korlátozza, egyes esetekben lehetetlenné is teheti.
Az egyik legelfogadottabb nézet szerint a kiváltó oka az agyi erek hirtelen szűkülete, majd tágulata. Kiválthatják azonban időjárási frontok (a légnyomás miatt), illetve bizonyos élelmiszerek is, pl. a sajtok, a csoki, a vörösbor, a szardínia, a tartósítószerek és a citrusfélék is. Ezeket szerencsésebb elkerülni, ha migrénes fejfájással küzdesz, vagy esetleg egy rövid ideig mellőzni, és közben ún. fejfájásnaplót vezetni. Ebben leírhatod, hogy mikor tört rád a fejfájás, mit ettél-ittál előtte, mennyi kávét ittál, aludtál-e eleget. Később átfuthatod a listát az orvosoddal, akinek azt sem árt tudnia, hogy voltak-e a családodban másnak is hasonló panaszai.
Közismert tény az, hogy a menstruáció is migrénes rohamokat okozhat, a hormonális fogamzásgátlók pedig ezeket a rohamokat gyakoribbá és erősebbé tehetik. A felmérések szerint a terhesség alatt elvileg javul, menopauzában pedig megszűnik a migrén.
Ilyen fejfájásokat ismerünk még:
– Feszítő, úgynevezett tenziós fejfájás: ezt gyakorlatilag mindenki ismeri. Ez az a mindkét oldalon nyomó, feszítő fejfájás, amit a homlok vagy a tarkó környékén érzünk. Az időtartama ennek is változó, egy félórától akár egy hétig is tarthat. Általában nincsenek kísérő tünetei, maximum hányingert érezhetünk. Oka lehet a váll, a nyak és a fej izmainak tartós megfeszülése, ami elsősorban érzelmi megterhelés (valami nagyon nyomja a vállunkat), ülőmunka és kevés mozgás esetén alakulhatnak ki.
– Cluster: ez egy viszonylag ritka betegség, ami a rohamok halmozódásáról kapta a nevét. Főként a középkorú, dohányzó férfiakat érinti. A roham féloldalon jelentkezik nagyon erősen, hirtelen fellépő, hasító fájdalommal, előjelek nélkül. Kb. 15–180 percig tart, 1–8 naponta ugyanazon napszakban ismétlődve. A rohamokat intenzívebbé teheti az alkoholfogyasztás, a fülledt meleg vagy a szeles hideg idő is.
Fejfájásűző tippek/technikák
– Relaxáció: Mivel a fejfájást gyakran a túlterheltség okozza, ezért a feszültségoldásra kiválóan alkalmas módszerek segíthetnek, azaz a sport, a jóga és a relaxáció. A relaxáció célja a szorongás testi-lelki tüneteinek csökkentése az izmok tudatos ellazításának segítségével. Miközben csökken a vérnyomás, lassul az anyagcsere és a szívműködés, a lélek megnyugszik.
További fejfájásűző tippekért látogasd meg a Francia Macaron blogot.