Pár évvel ezelőtt együtt utaztam Szombathelyre egy idős házaspárral. Beszélgetni kezdtünk. Kiderült, 49 éve házasok. Van két gyerekük, egy fiú és egy lány, és öt unokájuk. Látszott, imádják egymást, végig az úton szorongatták egymás kezét, gyakran néztek egymás szemébe, amiben ott volt az a mély tisztelet, amit legutoljára nagyapám szemében láttam, amikor az ő imádott feleségére nézett.
A hosszú út során szóba került rengeteg téma: hasznos tippekkel vérteztek fel a hátfájásom miatt, megtudtam, hogyan készül az igazi kovászos uborka, a bácsi pedig elmagyarázta, hogyan kell helyesen férfiinget vasalni. Ez volt az a pont, amikor kibukott belőlem a kérdés: Maga vasal?
Aztán hosszú mesébe kezdtek arról, hogy házasságuk előtt a néni ultimátumot adott a férfinak: csak akkor megy hozzá feleségül, ha minden terhen osztoznak – ebbe pedig a házimunkát is beleszámolta. Mondta a férfinak, hogy a 10 fő feladat közül szabadon választhat 5-öt, de az életük végig az ő feladata lesz. Így történhetett, hogy a hegedűművész férj megtanulta a vasalás, a mosás, a porszívózás, a felmosás és a bevásárlás művészetét, amit a boldogító igen után 50 évvel is ő végzett; igaz, eleinte komoly ellenállást tanúsított, asszonya azonban keresztülvitte akaratát. Ez volt az ő megállapodásuk – ami működött. (Csak zárójelben jegyzem meg, a néni azzal is megfenyegette férjét, ha hűtlenkedésre adná a fejét, a néni lesz az, aki összecsomagol, a férfira hagyja a gyerekeket, de majd rendszeresen látogatja őket.)
Európa legtöbb országában örök vitatéma: a házimunka
A Demographic Research folyóirat munkatársai Európa 22 országában végeztek felméréseket, s ezekből kiderül, hogy a legtöbb párkapcsolatban a házimunka egy örök viszályforrás. A párok ezekben az országokban vitatkoznak a legtöbbet a vécétakarítás és a porszívózás miatt:
