Dr. Christine Carter szociológus és boldogságszakértő – merthogy ilyen is van! – a Berkeley Egyetemen komoly erőket fektette abba, hogy kiderítse, az embernek átlagosan hány ölelésre van szüksége naponta ahhoz, hogy közérzete, érzelmi stabilitása és egészsége tartósan jó maradjon. A kutatató azt a tudományos tényt jól ismerte, hogy a szervezet működését miként befolyásolja az ölelés – megemeli a “kötődéshormonnak” is nevezett oxitocin termelését, ami nyugtatóan hat az emberre, és örömérzetet, az izom ellazulását idézi elő –, de az nem volt világos, hogy mikor és mennyi ölelés az ideális.
Bármikor és bármennyi! – vághatnád rá azonnal, és igazad is lenne, hiszen az ölelésnek valóban semmilyen káros mellékhatása nincs. Felső határ ugyan nincs, van viszont alsó: az embernek egy bizonyos számú ölelés nemcsak kijár, hanem létfontosságú is az egészséges élethez.
4-8-12
Carter doktornő a dolgot a tudományosan igazolható, mérhető oldalról közelítette meg, és azt számolgatta, mennyi oxitocinra van szüksége naponta a szervezetnek, és arra az eredményre jutott, hogy napi 8 ölelés már elegendő ahhoz, hogy boldogan éljünk, amíg meg nem halunk.
Természetesen ennél kevesebbel is el lehet evickélni valahogy: napi négy öleléssel még éppen hogy átvészeljük napjainkat, de ha ennyi sem jut, akkor előbb utóbb fizikai vagy lelki betegségek lépnek fel. Napi 12 öleléssel viszont már nemcsak boldogok lehetünk, hanem fejlődésünket is elősegítjük.
Ölelj a boldogságért!
Jogos a kérdés, hogy vannak még mindig életben azok, akik a napi minimumot sem kaphatják meg? Akiket hónapok óta nem ölelt meg senki? Ha volt az életedben olyan idő, amikor annyira magányos voltál hosszabb ideig, hogy nem ölelhettél meg senkit, akkor magad is tudod a választ: ilyenkor az ember mind érzelmileg, mind fizikailag csak vegetál. Belehalni ugyan nem lehet, ha senki nem ölel meg – bár ez vezethet súlyos depresszióhoz például –, de jól, boldogan élni ölelés nélkül lehetetlen. Ragadd meg hát az alkalmat, és ölelj, ahányszor csak tudsz!