A rendszeresen félrelépők természetrajza

cafeblog/bizzmagadban | 2015. Augusztus 18.
Miért van az, hogy egyesek képtelenek kitartani egyetlen nő/férfi mellett, és folyamatosan újabb és újabb szoknya/nadrág után futnak? Akkor is, ha állandó partner várja őket otthon. Bloggerünk a válaszokat keresi.

A félrelépők azt mondják

A visszaeső félrelépők rendszerint azt állítják, hogy kell nekik a szenvedély, a jó szex, mert szerintük ez a jó párkapcsolat alapja, és szerintük egy állandó, több éve tartó párkapcsolatban ezt már nem kapják meg. Tehát megkeresik másutt. Lehetőleg mindenütt.

Mi történik bennük?

A visszaeső félrelépők rendszerint arra törekednek, hogy legyen egy állandó partnerük, aki a mindennapi élethez szükséges érzelmi stabilitást biztosítja számukra, mellette pedig egy vagy több helyről beszerzik a jó szexet és annak bizonyítékát, hogy vonzóak.

Jellemzően úgy választják ki az állandó partnerüket, hogy mellette ők nagyszerűnek, vonzónak, macsó férfinak élhessék meg magukat. Ha pedig az évek előrehaladtával ezt már nem érzik, akkor keresnek valakit, aki mellett ismét igazi férfinak/nőnek élhetik meg magukat. Vagyis tükörként újabb és újabb szereplőket hívnak be, akik mellett újra meg újra megélhetik önnön nagyszerűségüket.

És valljuk be, ezek az emberek ideig-óráig el is tudják érni, hogy nagyszerűnek lássuk őket. Minél gyengébb az önbecsülésük, annál több, különbözőbb személyeket hívnak be, hogy a sokféle tükörben megcsodálhassák magukat.

Azt hiszik, szerelmesek

Egy-egy ilyen új szituációban, amikor magukat ismét vonzónak élik meg, olyan kellemes érzésekben részesülnek, hogy azt hiszik, szerelmesek abba a személybe, aki őket ismét igazi férfinak/nőnek látja. Valójában ilyenkor nem magát a személyt szeretik (hogyan is szerethetnék, amikor alig ismerik?), hanem azt az érzést, amit az új partner kivált belőlük.

A rossz hír, hogy akármeddig és akárhányszor sütkérezhetnek is ebben a “vonzó vagyok, igazi férfi/nő vagyok” feelingben, ez csak átmenetileg fogja kielégíteni őket. Sajnos az önbizalmuk szinten tartásához újabb és újabb szereplőket igényelnek. Ez egyfajta függőség, ami csak átmeneti enyhülést hoz, és az állandó partner szinte belehal a fájdalomba. A félrelépő hiába ígéri azt, hogy megváltozik, erre valójában teljességgel képtelen. Pontosan úgy vágyik arra, hogy az önbecsülését újra meg újra megerősítsék, mint az alkoholista a piára.

Mit tehet a félrelépő állandó partnere? Tudd meg a Bízz magadban blogról!

Exit mobile version