Sok mindentől félhetünk: büntetéstől; a figyelem, a szeretet, a kedvesség elvesztésétől, megvonásától, testi fenyítésektől. Fontos tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy azok az emberek akik félnek, könnyen manipulálhatók, mert el szeretnék kerülni a lehetséges következményeket. Az ember legnagyobb ellensége bír lenni a saját elméje, mely folyamatosan aktív, analizál, és ítélkezik, kérdéseket tesz fel. Ez így teljesen rendben is van, hiszen a tudományos gondolkodáshoz a racionális működésmódra van szükség.
Akkor hát mi is a probléma az elmével? Az, hogy az elme mindezekkel párhuzamosan azon dolgozik, hogy elszakítson bennünket az “itt és most”, a jelen valóságától. Gondold végig, hogy az ébren töltött idődből mennyit figyelsz az éppen aktuális pillanatra! Mennyivel többet elmélkedsz mondjuk a múlt történésein vagy éppenséggel a jövőbeli kilátásaidon? Amennyiben nem vagyunk képesek elengedni a múltbéli sérelmeinket, és a jövőre vonatkozóan előrevetített félelmeink miatt aggódunk, akkor szenvedésnek tesszük ki magunkat, és tulajdonképpen nem éljük meg azt a valóságos jelent, ami szorongásmentes lenne a tudatunk háborgása nélkül.
A folytatásért kattints a Szeretetbomba caféblogra!