Az állattartás felelősségteljes dolog, és bármennyire is meghat egy gazdátlan kutyus vagy cica sóvárgó tekintete, először alaposan fontold meg, hogy mivel jár az, hogy befogadod. Ez az első számú szabálya az örökbefogadásnak. Ha állatod van, azzal számos kötelezettség jár, aminek attól kezdve minden nap meg kell felelned, és ezek alól nincs felmentés…
Van-e rá kereted?
Először is jó, ha tudatosítod magadban, hogy az állattartás kiadásokkal jár, és ha anyagilag nem állsz készen, akkor sajnos le kell mondanod az örökbefogadásról. Lássuk, hogy például egy viszonylag kisigényű macska mennyibe kerül évente: etetned kell, mégpedig rendszeresen és megfelelő táppal, alvóhelyet és almot kell biztosítanod, szükséged lehet a jó közérzetéhez különféle kiegészítőkre (játék, macskakefe, bolha- és kullancsirtó, vitaminok stb.), és fizetned kell az eseti orvosi ellátását és a kötelező oltásokat is. Ha az állatorvosi költségeket külön számítjuk, és az előbbi tételekből is az olcsóbb verziót vesszük, akkor is évente minimum 80-100 ezer forintot fogsz költeni a cicára. Az orvosi ellátás emellett még újabb pluszkiadást jelent, ami esetenként eltérő mértékű lehet, de arra ne is számíts, hogy egy-egy látogatást a rendelőbe megúszhatsz 5000 forint alatt. Ha pedig komolyabb gond van, akkor sok tízezer forintért látják majd el az állatot. Ha kutyát fogadnál örökbe, akkor ezek a költségek még magasabbak lehetnek.
Belefér az életformádba?
A következő dolog, amit mérlegre kell tenned, hogy az állattartás beilleszthető-e az életritmusodba, illetve tudsz-e és hajlandó vagy-e változtatni a napirendeden az állatod kedvéért. Egy állatot ugyanis nem hagyhatsz sokáig egyedül, ezért ha gyakran utazol el több napra, akkor értelmetlen állatot tartanod – kivéve ha magaddal tudod vinni, de ezért meg nem rajong minden állat. Ezenkívül természetesen minden nap rendszeres időközönként etetned kell, a kutyát kivétel nélkül minden nap sétára kell vinned (igen, ezért fel kell kelni korán még a hétvégén is!), kivéve, ha nincs nagy kerted, ahol kedvére futkoshat egész nap, és ahogy egy gyerekre, úgy az állatra is naponta kell időd szánnod majd, hogy játssz vele, dédelgesd, erősítsd és fenntartsd vele a kapcsolatod. Ezt ugyanis igénylik az állatok, és ha nem kapják meg, az előbb-utóbb az egészségük kárára megy éppen úgy, ahogy az ember is belebetegedhet, ha nem kap elég szeretetet és figyelmet.
Az életformához tartozó kérdés még az is, hogy a hely, ahova viszed az állatot, alkalmas-e állattartásra? Gondold át józan paraszti ésszel, hogy az otthonod elég tágas-e az állatnak, és azt is, hogy nem származik-e majd problémád abból mondjuk a szomszéddal vagy a közös képviselővel, ha állatot tartasz? Netán nincs-e ellenvetése a családtagjaidnak? Végül arra is gondolj, hogy nincs-e esetleg személyesen neked vagy a veled egy fedél alatt élőknek valamilyen hátráltató körülménye – például allergia vagy más egészségügyi probléma –, ami kizárná az állattartást.
Keresgélj a menhelyek adatbázisában
Ha a fenti kérdéseket átgondoltad, és úgy látod, hogy nincs akadálya egy házi kedvenc befogadásának, akkor jöhet a keresés. Számtalan menhely és gyepmesteri telep van országszerte, ahol elhagyott állatok várják új gazdájukat. Keresd fel a honlapjukat először, mert a legtöbbjük rendszeresen frissített adatbázist tart fent, amelyben képeket is találsz az éppen ott tartózkodó állatokról. Ha csak lehet, ne állatkölyökről ábrándozz, mert egyrészt a menhelyek állományának 80 százaléka általában felnőtt állat, másrészt ezeknek nagyobb szükségük van a gazdára. A kölyköket hamar “elkapkodják”, míg a felnőtt állatokra lehet, hogy “kereslet” híján az altatás vár. Ments meg tehát egy felnőtt állatot – meglátod, éppolyan hűséggel ragaszkodik majd hozzád, mintha te nevelted volna születésétől kezdve.
Jól gondold meg azt is – például kutya esetében –, hogy milyen fajtát választasz. Vannak bizonyos viselkedésbeli jellegzetességek, amelyek fajtánként jellemzők – ezekről érdemes előzetesen tájékozódnod. Hiába tetszik meg neked külsőre például egy vizsla, ha annak viselkedése az idegeidre megy majd otthon.
Az örökbefogadás lépései
Ha kiszemelted a leendő kedvenced, hívd fel a menhelyet, tájékozódj a feltételekről, majd menj el és látogasd meg leendő kedvencedet. Jobb, ha ezt a látogatás többször is megejted, és megpróbálsz benyomásokat szerezni róla, szoktatod őt is magadhoz, és egyáltalán kipróbáljátok, kijönnétek-e egymással. Mindenáron ne vidd haza magaddal, csak akkor, ha érzel magatok közt harmóniát. Ha túl vagy a sikeres ismerkedéseken, akkor vásárolj meg minden szükséges alapfelszerelést (etetőtálakat, fekhelyet, almot, ételt, nyakörvet stb.), majd egy megfelelő állathordozó eszközzel felszerelve menj el a kedvencedért. Pénztárcát is vigyél magaddal, mert fizetned kell majd érte: az állatra fordított költségek egy részét (pl. a kötelező védőoltások, a mikrochip és a regisztráció árát) a legtöbb menhelyen elkérik a leendő gazdától. Ez 7-10 ezer forint közötti összeget jelent, és egyben garanciát is ad a menhelynek arra, hogy az új gazdi hajlandó áldozatokat hozni az állatért. Ne lepődj meg, ha kitöltetnek veled egy űrlapot, amin arról tájékozódik a menhely, hogy megfelelő gazdához kerül-e az állat.
Ha mindezen túl vagy, hazamehettek az új állatoddal. Ettől a perctől kezdve rád van utalva, te vagy a felelős az egészségéért, boldogságáért. Ne hagyd cserben, mint az előző gazdája!
Még több állatbarát cikk az NLCafén:
- Így gyógyítanak az állatok – állatterápiák betegeknek
- A 9 legkülönlegesebb állat David Attenborough szerint
- Ezért szükséges az ivartalanítás