Folyton panaszkodunk, hogy semmire sem jut elég pénzünk, ám eközben kontroll nélkül pazaroljuk magunk körül a javakat és energiaforrásokat. Fektessünk egy kis energiát és figyelmet abba, hogy okos praktikákkal spórolunk, és hamarosan érezhetően több pénz marad majd a zsebünkben. Lássuk, mennyit is szórunk el feleslegesen!
Kukában landol az étel
A legnagyobb állandó kiadási tétel a családi költségvetésben az élelmiszer: egy átlagos család akár a bevételei felét is erre fordítja minden hónapban. Ugyanakkor a statisztikák szerint éppen ez az a pont, ahol a legtöbbet is pazarolunk: Nagy-Britanniában például a megvásárolt ételek egyharmada a kukában végzi, az Egyesült Államokban pedig egy család havi 50 kg (!) élelmiszert dob a szemetesbe. Ez a tétel az USA-ban 165 milliárd dollárt jelent, ami mint az Egyesült Államok összes nemzeti parkjának, közkönyvtárának, börtönének, veterán egészségellátásának, az FBI-nak és az FDA-nak az együttes évi költségvetése – és mindeközben az országban 50 millióan élnek szegénységben. Svédországban az ételek felét dobják el a háztartásokban, és Magyarország sem kerül ezen a téren a dicsőségtábla élére, hiszen nálunk egy átlagos háztartás 50 ezer forintnyi ételt pazarol évente. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy Európában az elhízottak arányát tekintve az legelső országok között vagyunk, akkor nyugodtan számolhatunk azzal, hogy nem csak kidobunk, hanem meg is eszünk feleslegesen egy jókora mennyiségű élelmet, amin szintén szép pénzt lehetne éves szinten fogni.
Áramzabáló izzók és háztartási gépek
Az energiatakarékosság terén sem vagyunk megfontoltabbak. A hagyományos izzókat használó háztartásokban az áramszámla havonta 1-2 ezer forinttal is magasabb lehet – tehát éves szinten itt is 10-20 ezres nagyságrendben takaríthatnánk meg pénzt. De ez csak az egyik lehetősége az energiatudatos és takarékos életmódnak: a nagyfogyasztású háztartási gépek (mosógép, vasaló, mosogatógép, fagyasztószekrények, stb.) nagy többsége továbbra is korszerűtlen, régi típus, amelyek 15-20 százalékkal több áramot fogyasztanak egy hónapban, mint modern társaik. Ez a tétel további 2-3 ezer forintos többletkiadást jelent havonta, vagyis újabb 20-300 ezres tételt egy évben. Ezen is sokan változtathatnak, hiszen ma már évente akad egy állami program, aminek keretein belül gyakorlatilag fél ráon vásárolhatjuk meg az új, energiatakarékos berendezéseket, az ár másik felét pedig az állam teszi hozzá. Ez a kiadás legfeljebb két éven belül aztán meg is térül az áramszámlában.
Energiavámpírok
A fenti tételek mellett van egy, amit egy kis odafigyeléssel teljesen megspórolhatnánk: ez a készenléti állapotban hagyott monitorok, televíziók, telefontöltők és számítógépek fogyasztása. A kicsi led lámpa, ami ilyenkor világít a sok készüléken együttesen egész szép évente 3-4000 forintot is kivesz a zsebünkből. Ez nem olyan hatalmas összeg, de ha úgy nézzük, hogy ebből egy négy fős családi belépőt is vehetnék egy napra a legjobb balatoni strandokon, akkor már mindjárt más a dolog értéke…
Túlhevült lakások
A fűtésen ennél sokkal többet takaríthatna meg a legtöbb háztartás: egy normál méretű házban élő családnak például havonta több, mint 1000 kWh energiával kevesebbért kell fizetnie, ha a termosztátot 22 fokról 21-re csavarja napközben. Ez a kis változás a komfortérzetünket nem, de a pénztárcánk tartalmát már jelentősen befolyásolja.
Dől a víz
A takarékos vízhasználattal is szépen “kereshetünk”, ha fürdés helyett zuhanyozunk – ez fele annyit vizet emészt fel, mint ha egy teleengedett kádban pihennénk ki a nap fáradalmait –, és olyan apróságokra is ügyelünk, mint a csapok kifolyójának szabályozása. Egy filléres előtéttel megváltoztatható a kilépő vízsugár úgy, hogy bár közel fele annyit vizet engedünk ki rajta, még sincs az az érzésünk, mintha kevesebb folyna. További takarékossági lehetőség ezen a téren az esővíz gyűjtése, amiből évente Magyarországon háztartásonként 20 köbmétert is felfoghatunk. Mindezeket a tételeket összesítve havonta a vízen 1500 forint körüli mennyiséget spórolhatunk, vagyis évente több, mint 15-17 ezer forintot.
Autózás
A vízhez hasonló nagyságrendben takaríthatunk meg pénzt azzal, ha az autónkat visszafogottan használjuk. Sokan minden nap kocsival járnak a közeli munkahelyre, holott ezt a távolságot tömegközlekedéssel, gyalog, kerékpárral, vagy egy jóval takarékosabb robogóval is leküzdhetnék. Ha csak napi két kilométer feleslegesen megtett utat számolunk, már az is évente 12-15 ezer forintos plusz kiadást jelent, amit gázolaj helyett költhetnék akár állatkerti belépőre vagy összespórolhatnánk belőle egy kerékpárra is.