1. Ne vidd túlzásba a diétát!
“Három hónap alatt igazi kiálhatatlan perszóna lett belőlem, annyira túlzásba vittem a fogyókúrát, és annyira ideges voltam, hogy az esküvőm előtti három-négy napban már alig bírtam enni, életem nagy napját pedig szinte teljesen üres gyomorral csináltam végig. Erőtlen voltam, rám tört egy kiadós migrén, az első felestől pedig azonnal berúgtam. Volt egy pillanat, amikor azt hittem, elájulok.” (Kinga, 27)
2. Ne fogd vissza az érzelmeidet!
“Persze, a smink fontos, de apu, anyu meg a szerelmed még fontosabbak, ha zokognod kell, engedd szabadjára, és tegyél arra magasról, hogy elfolyik a szemceruza és leázik a műszempilla. Ez a te napod, ahol helye van az érzelmes vallomásoknak, a köszönetnyilvánításnak, a hosszú ölelésnek.” (Júlia, 30)
3. Esküvői programkártya nélkül ne vágj bele!
“Ha nincs vőfély, legalább “táncrend” legyen, ami elég jól jön akkor, ha a 120 fős vendégsereg picit elbizonytalanodik két Fenyő Miklós szám között, és pont rossz időben megy ki cigizni. Apróságnak tűnik, mégis óriási jelentősége van a programkártyának, amiből a vendégek pontosan tudják, mikor van a köszöntő, a tortavágás, a menyasszonytánc… stb. Mivel nálunk nem volt ilyen, egy csomó vendég lemaradt a kisvideóról, ami a férjemről és rólam szólt. Cigiztek, ruhát cseréltek…” (Viktória, 33)
4. Készíts próbasminket és -frizurát!
“Tudom, a Photoshop idejében nincs lehetetlen, de az utómunka drága, érdemes előre tudni, hogyan festünk majd a fotókon. Nincs annál szörnyűbb, mint amikor az ember úgy látja magát viszont a fényképeken, hogy attól legszívesebben sírva fakadna. A világos alapozó a szemem alatt világított, a bronzos smink, a mély tónusú rúzs pedig rossz választás volt, hiába passzolt a díszítéshez, nekem nem állt jól, de bevallom, eszembe sem jutott a próbasmink és frizura, az meg pláne nem, hogy pár próbafotó is készüljön rólam. Akkor legalább tudom, a vaku nem barátja a világos alapozónak.” (Éva, 33)
5. Légy észnél a ruhaválasztásnál!
“Méregdrága ruhát varrattam magamnak az egyik budai elit esküvői ruhaszalonban. Olyan lett, amilyennek megálmodtam: szép dekoltázs, Swarowsky-kristályok a pánton, minőségi alapanyag… amivel azonban nem számoltam, az ólomnehéz anyag, a szoros felső, a mell alatti merevítés és az élesre csiszolt kristályok már egy óra után elviselhetetlen fájdalmat okoztak. A vállaim konkrétan úgy néztek ki, mintha szögesdróttal csaptak volna rájuk. Legszívesebben ollóval vágtam volna szét az egészet.” (Andi, 31)
6. Hagyj elég időt a sminkre és a frizurára!
“Én ott rontottam el, hogy nem adtam elég időt a sminkesnek és a fodrásznak. Lóhalálában készültem el, amitől totálisan befeszültem, és így a végeredmény sem tetszett annyira. Tengernyi időt kell szánni erre – és pár pohár mojitót!” (Eszter, 28)
7. Gondold át kétszer az ülésrendet!
“Persze, az esküvő tökéletes hely és alkalom ahhoz, hogy az ember összehozza az embereket, de az ültetési rendnél nem feltétlenül kell az összes szinglit egy asztalhoz ültetni. Az ülésrendet érdemes az érdeklődési kör, munka, hobbi és nem a párkapcsolati státusz alapján megálmodni.” (Petra, 28)
8. A fontos részleteket ne bízd a barátokra!
“Mi sajnos azzal akartunk spórolni, hogy amit lehetett, inkább ismerősre, barátra, családtagra bíztunk, nem hívtunk idegen szakembert. Ezt persze megbántam, mert amire nem számítottam, hogy ugyan olcsón vagy szinte ingyen van minden akkor, ha az egyik haverod fotós, a másik dj, a rokonod pedig vállalja, hogy videóz, csak ebből a végén könnyen az lesz, hogy sok dolgot egyáltalán nem csinálnak meg, vagy nem jól, mert úgy vannak vele, hogy szívességből csinálják, hát örülj, ha egyáltalán bármit is tesznek az ügyért, de elvárásaid ne legyenek, és nem is lehetnek. Vagyis így nem tudsz kikötéseket tenni előre, vagy bármit számon kérni, vagy közben szólni, hogy ne ez legyen, hanem az, mert ugye haver meg rokon, és nem lehet megsérteni. Úgyhogy inkább fizettem volna 50 ezer forintot, és akkor most meg lenne örökítve mondjuk a menyasszonytáncom.” (Réka, 38)
9. Hallgasd meg, mit szeretne a párod!
“Amióta az eszemet tudom, igazi királylányos esküvőt akartam. A legapróbb részletekig megálmodtam, mit hogyan szeretnék. Ugyan megkaptam, amit akartam, csak éppen azt nem vettem észre, hogy a férjem egészen mást szeretett volna, csendes, pici, szerény ünnepet, nem érezte jól magát a nagy felhajtásban. Utólag ezt rettenetesen bánom, de inkább szégyellem.” (Kata, 33)
10. Élvezd!
“Én végig görcsöltem az esküvőmet, a közepénél már azt vártam, mikor feküdhetek le végre aludni. Na ez az, ami óriás hiba. Élvezni kell, lazulni és szétesni a boldogságtól. Szerintem ez a legfontosabb!” (Erika, 37)